Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247
kezdődően. Képei: tájképek, csendéletek, arcképek. Szekszárd megyei város polgármesterének megnyitó szavai szerint: „most, a háború után semminek nincs akkora jelentősége, mint az alkotásnak. S különösen örülni kell akkor, ha az alkotás egyszersmind művészetet is jelent." Ezen a kiállításon mutatkozik be megyénk előtt Konrád Sándor szobrászművészünk is néhány szobrával. Az 1947. év tovább bővíti — központi és társadalmi segítséggel — a különböző művészi jellegű kiállítások számát. Március hónapban a megyénkbe hazatérő id. Éber Sándor festőművész képkiállítását köszönti a megyei lap: „büszkék vagyunk } hogy a miénknek is érzi magát és boldogok, hogy a szekszárdi közönség olyan nagy szeretettel fogadta haztérő fiát." iG3 Március hónapban közlekedési kiállításról olvashatunk a vármegyei szabadművelődési felügyelő havi jelentésében. 164 Június 3-án a Szekszárdon kezdődő Székelynapok keretében rendezett székely képkiállítás érdekes színfoltja megyénk képzőművészetének, mely alkalmat adott a székelyek többnapos bemutatkozására. „Választóvíz volt... Egy kis társadalmi vizsga," ahogy írta a Tolnamegyei Néplap 1947. június 11-i száma. Ennek az évnek legjelentősebb kiállítását „Moszkva 800 éves" címmel az MSZMT rendezte a Szabadművelődési Tanáccsal közösen 1947. október hónapban. Hasonló szervezésben került sor Martinék József festőművész kiállítására is még ebben az évben. A művészeti élet szempontjából is leggazdagabb év az 1948-as esztendő. Azon túl, hogy az MSZMT Szekszárdon és Gyönkön képkiállítást szervez február hónapban politikai tartalommal, két igen jelentős képzőművészeti kiállítás is sorra kerül. Az egyiket a Szabadművelődési Hivatal, Tolna vármegye Kulturális Egyesülete és a szekszárdi múzeum rendezi március hónapban a centenáriumi év tiszteletére a vármegyei múzeumban „Tolnamegyei művészek tavaszi tárlata" címmel. 20 megyei és a megyéből elszármazott művész 130 alkotása kerül bemutatásra. A tárlaton többek között id. Éber Sándor, Miklósi M. Ödön, Bencze Gyula, Czencz János, ifj. Éber Sándor, Lázár Pál, Martinék József, Szabó Dezső, Wallacher László festményei, Berek Teréz, Kasselik László és Konrád Sándor szobrai, domborművei, Baán István és Wallacher György iparművészeti tárgyai szerepelnek. „A tárlat egy komoly művészgárda szép bemutatkozása volt" — írja a Tolnamegyei Kis Űjság 1948. március 27-i száma. 165 A másik kiállítás a Dombóvári Kultúrnapok keretében kerül műsorra 1948. május 20—24. között. E kiállításnak az ad különös tartalmat, hogy a dombóvári művészek (Sarkantyú Simon festészetével, Debiczky vízfestményeivel, Kaponya, Szemerédi és Kovács) itt tűnnek fel elsőként és a haladó szellemet éppen ők képviselik szocialista tartalmú képeikkel (Sarkantyú Simon: Sztrájk; Debiczky I.: Horgászok). 166 A kiállítással kapcsolatban a következőket olvashatjuk a vármegyei szabadművelődési felügyelő jelentésében: „A képzőművészeti kiállítás érdekes mérkőzése volt az akadémiai hagyományokat őrző és a Közművelődési Egyesület keretében kiállító művészeknek, valamint a feltörekvő dombóvári ifjaknak. A felfogásban, témaválasztásban és technikában mindenütt kiütköztek az ellentétek. A legtöbb észrevétel két kép köré csoportosulva váltódott ki: Szabó Dezső »6 r ffy néni" portréja, Sarkantyú Simon „Sztrájk" c. képe. Szabó Dezső, az ismé299
