Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

szervezetek a népművelés keretein belül politikai munkájuk végzéséhez a legkülönfélébb műkedvelési formákat találták meg. így például műsoros esteket (irodalmi, zenés, táncos műsorokkal). Az ilyen rendezvények rendszeressé válnak és igen népszerűek. Műfajaik közül minden megtalálható. Rendezőik tábora is igen széleskörű. Az MKP szekszárdi kerthelyiségében rendszeresek az ilyen rendezvények, ahol az „Űj Színpad" Karinthy-estjétől rádióénekesek szerepléséig, jazz- és magyarnóta-estek rendezéséig minden műfaj megtalálható. A Kisgazdapárt „társadalomszemléleti szemináriumot" tart. Gyakoriak a tánccal egybekötött műsoros estek a MADISZban, a SZIM-ben és az MNDSZ-ben. A rendezők között ott található a szekszárdi Legény Egylet, Katholikus Olvasókör. Férfi Liga és igen sok vidéki egyházi szervezet is. A népszerűségre jellemző, hogy 1946 decemberében, egyetlen hónapban 33 műsoros előadás van a megyében (Öcsény-Szőlőhegyen 20 órában, Sióagárdon 12 órában, Dunaszentgyörgyön 28 órában), 1947 októberében pedig 15 helyen van a megyében műsoros előadás 187 órai műsorral. Az egyébként látszatra kiemelkedő műsoros rendezvényeknél leggyakrabban a tartalom okoz problémát a mélyebben gondolkodó számára. Így van ez például a szekszárdi gimnazisták 1947 áprilisában rendezett „Hangos Hónapok" dalos-zenés-táncos revüjével is, amelynek keretében 3 órán át jelentek meg az év hónapjai szavalókórus, sztepptánc, ének, magyar csárdás keretében az Iparos Székház színpadán. A felületes néző a látványosság mögött nem keresi az igazi tartalmat, hanem csupán megállapítja: „Többet kaptunk, mint egy középiskolától várni lehet..." „A diákság — különösen a leányok — között komoly tehetségek mutatkoztak meg."

i57 Pontosan egy hét múlva ugyanez az újság utóhangként ezt írja a Hangos Hónapok revüjéről: „Igen sok véleményből hiányzik a tárgyilagosság, a lényeg nem az, hogy rövid vagy hosszú volt-e a szereplők ruhája, hanem az: mit adott az előadás? ... Láttunk egy évet..., amely akár 1934, akár 1942 is lehetett. Csak 1947 nem. A műsor bizonyos mértékben átölelte a letűnt világot... világnézeti megalapozottság nélkül légüres térben mozog mindenki, aki a tömegekre akar hatni és nevelni... egyszer el kell jönni annak a percnek, amikor kimondjuk: aki a nyilvánosság elé lép, az vezetni akarjon és ne azt, hogy vezessék."

158 A Nemzeti Segély, A Népi Kollégiumok és a Siess! Adj! Segíts! mozgalom keretében szervezett műsoros estek mellett 1947 utolsó hónapja kiemelkedő eredményeket hoz. Megyénkbe látogat Pécsről Batsányi János Irodalmi Társaság 8 tagja és ezzel Tolna és Baranya vármegyék között létrejön az első kulturális csere. A látogatás viszonzásaként Pécsre kap meghívást a paksi dalárda és Martinék József festőművész. Ugyanebben a hónapban nyitja kapuit a bogyiszlói kultúrház, mely „az első közönség által épített kultúrháza a megyének. Bogyiszló lakossága munkával, anyaggal és pénzzel járult hozzá az építéshez. A 24 méter hosszú terem a vármegye egyik legnagyobb helyisége. Megható módon vállalták a kultúrház költségeit az ottlakók. Így az ottani orvos a szabadművelődési ügyvezető 1500 Ft erejéig kezességet vállalt a kultúrházra" — írja 1947 dcemberi jelentésében a vármegyei szabadművelődési felügyelő. Érthető tehát, hogy méltó kultúrműsorral ünnepli a falu e nagy napot.

159 összefoglalva tehát e korszak iradolmi életéről mondottakat, a szabadművelődés e területéről is megállapítható, hogy a népi demokratikus forradalom nyomán kibontakozó és a dolgozó tömegeket megmozgató irodalmi események, műkedvelő műsorok minden problémáik mellett is hasznos elindítói voltak egy 297