Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A döbröközi NB 1948. június 26-án megállapítja ülésén, hogy a filmek valóban rosszak, nem nevelőhatásúak, az amerikai cowboy- és kalandfilmek, az erkölcstelenséggel telített filmek műsorsorozata miatt kevés a filmek látogatója. Mindezek a példák egyértelműen igazolják, hogy mennyire sürgető és szükséges volt a mozik államosítása, egyrészt azért, hogy az egyes települések állami segítséggel mielőbb mozihoz jussanak, de méginkább a szocialista tartalmú műsorpolitika érvényesítése érdekében. Ennek előszele a Magyar Filmipari Rt. Keskenyfilm Osztályának 1948. augusztus 14-i körlevele, melyben értesíti a nemzeti bizottságokat, hogy a filmszakma államosítása lehetővé tette, hogy minden község közelebb kerüljön a mozihoz. A felhívás közli, hogy az állami filmszakma minden községbe mozit kíván vinni térítés és megfelelő szakember biztosítása esetén.

124 Az elkövetkező évek azonban e téren is gyorsabb ütemű fejlődést tesznek lehetővé. Tudományos élet Tolna megye tudományos életéről is beszélhetünk ez idő tájt annak ellenére, hogy egyetlen tudományos egyesülete, társasága sincs a megyének. A hazalátogató íróink, költőink, művészeink pezsdülést hoznak szellemi életünkbe, de az országos hírek hatásai is foglalkoztatják a megyei közvéleményünket. Ilyen megdöbbentő hír lát napvilágot a Tolnamegyei Néplap 1945. május 27-i számában: Szent-Györgyi Albert, a magyar szellemi élet első és egyetlen Nobel-díjasa lemondott a Magyar Tudományos Akadémia tagságáról. Az ok ismeretlen, de az újság kétségtelen összefüggésbe hozza lemondását az Akadémia legutóbbi zárt ülésének eredményeivel és azzal a bomlási folyamattal, amely József főhercegnek a Szálasi-kormány alatt történt szereplésével indult meg. A hír a magyar tudomány körében feltűnő és nagy jelentőségű volt. Megyénkbe is eljutott az a jegyzőkönyv, amely az Országos Nemzeti Bizottság első (alakuló) üléséről készült 1945. szeptember 4-én, amely rögzítette Szent-Györgyi Albert felszólalását, aki bejelenti, hogy kutatóintézete megkezdi működését, valamint az újonnan alakult Természettudományi Akadémia is, mely lehetővé teszi a fiatal tudósjelöltek egy nagy számának, hogy életüket a tudománynak szenteljék. Széles keretű, intenzív tudományos építőmunka indult meg — állapítja meg a tudós —, olyan intenzív, aminőt Magyarország az elmúlt régi jó időkben sohasem produkált. Kizárólag az NB érdeme, hogy az ágyuk elhallgatása után alig fél évvel ilyen széles körű nagy kulturális megindulás lehetséges. Az országot és a tudományos kultúrát is a legnagyobb veszély fenyegette. Káoszt jelentett volna a legkisebb megcsuszamlás is jobbra. Hogy ez nem történt meg, hogy egyenesen haladhatunk a jövő építőmunkája felé, az az NB érdeme. Hogy én, és velem együtt a magyar kulturális tudomány ide meghívást kapott, annak a jele, hogy az NB teljes mértékben programjába kívánja kapcsolni a kulturális munkát. Mi hálaként felajánljuk teljes együttműködésünket, minden erőnket, szaktudásunkat az új Magyarország felépítéséhez, mert tudomány nélkül nem lehet sem ipar, sem kereskedelem, sem jólét, sem újjáépítés. De ezen túlmenően segítjük a fasizmust kiirtani azáltal is, hogy a léleknek új tartalmat adunk — mondotta a tudós. A helyzet zavarosságát jelzi az az újsághír, amely a Tolnamegyei Néplap 1945. december 22-i számában röppen fel: A Tudományos Akadémia pert indít Szent-Györgyi Albert professzor ellen, mert lemondó levelében éles kritikát gyakorolt az Akadémiával szemben. 283