Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

1947. március 8. Magyar népi est Arany, Petőfi, Ady, Babits, Illyés műveiből, Simonffy Margit előadóművésznő, Török Erzsi magyar—székely ballada-énekesnő fellépésével.

95 1947. augusztus 30. Szabadtéri hangverseny a szekszárdi vármegyeháza udvarán Lengyel Gabriella, a párizsi világverseny győztesének fellépésével.

96 1947. december 15: Bisztriczky Tibor hegedűművész hangversenye.

97 1948. március hó: A brüsszeli hegedűverseny II. helyezettjének, Odnoposoffnak szereplése Bartók—Kodály műsorral.

98 1948. május hó: Zathureczky Ede hegedűművész önálló estje.

99 Az 1948. május havi jelentés arra utal, hogy a hangversenyen a honvédség is jelen volt, s a zeneegyesület műsorpolitikája a társadalom legszélesebb rétegeit is megmozgatta. Az előadóterem miatt azonban gyakran kell érdeklődőket visszautasítani. A Tolnamegyei Kis Űjság 1948. május 1-i száma így értékeli Fischer Annié zongoraestjét: „Az elmúlt hangversenyek közönségünk igényességét természetszerűen és örvendetesen megnövelték. De ha lehet, ezt az igényességet a mostani hangverseny szinte ugrásszerűen még emelte." A Szabadművelődés Kerületi Tanácsa 1948. április 12-én a vármegyei zenei élettel foglalkozott. Itt vetődik fel az egész megyére kiterjedő zenei program kidolgozása, s ennek kapcsán zenepedagógus letelepítése Szekszárdon.

100 A vármegye zenei életének kiemlekedő eseménye a centenáris ünnepségekkel kapcsolatosan rendezett Szekszárdi Zenei Hét (1948. augusztus 14—21.). Ennek keretében a Kereskedelmi Kaszinó kerthelyiségében koncertekre kerül sor világhírű külföldi (köztük néger baritonistával) és nyolc fővárosi művész vendégszereplésével. A műsort a rádió is közvetíti. A Zenei Hét anyaga igen széles skálájú: — preklasszikus est (Bach, Vivaldi, Corelli művek stb.), — Beethoven-est, — romantikus est (Rachmaninov, Brahms művek stb.), — magyarok estje (Bartók, Kodály, Veress művek stb.). A közönségnek ezúttal nemcsak kitűnő művészek interpretálásában volt részük, hanem a hallgatóság zenekultúráját is fejleszthette azáltal, hogy az előadóművész tanárok a műről és alkotójáról szakszerű ismertetést adtak.

101 Megyénk zenei élete mégsem felhőtlen. Bizonyítja ezt egyrészt a Tolnamegyei Néplap 1947. június 4-i számának „Háborús bűnös felesége a gyönki zenei élet élén" című leleplező cikke is. A megyei lap reagál a Tolnamegyei Kis Űjság 1947. május 17-i számában megjelent hírre, miszerint Ritter Olga gyönki zongoraművésznő záróvizsgát tartott kezdő és haladó növendékei számára, akik kitűnő előrehaladást mutattak fel játékukkal. A Tolnamegyei Néplap egyértelműen leleplezi a művésznő kilétét, s a megye közönsége elé tárja, hogy Pinkovics József, egykori nyilas főispán feleségéről van szó, akinek férje háborús bűntett miatt a Markó utcai fogház lakója. Minthogy a férj Szálasi kebelbarátja volt, valószínű — írja a lap —, hogy a zenerajongók is az elvbarátokból verbuválódtak, pedig .... „annyi demokratikusan gondolkodó állásnélküli zenetanár van Magyarországon, hogy tálán mégis jobb lett volna a művésznő helyett egy ilyet választani". De túl az ilyen súlyos politikai gondokon, a zenei életnek más — elsősorban anyagi jellegű — problémái is bőven akadnak. 278