Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. Században • 229

Lakosság száma 1875. 1828. 1873. 1900. öcsény 1448 2011 2225 3734 Pálfa 834 1238 1864 1897 Sárpilis 425 714 598 728 Simontornya 1446 1861 2629 3048 Sárszentlőrinc 1801 1718 2063 ? Szekszárd 6290 8150 11069 14325 Tolna 3531 4771 7309 7954 Várdomb 346 519 742 947 Az 1828-as regnicoláris összeírás az egész ország jobbágy- és zsellérgazdaságairól áttekintő képet nyújt. Erre az időre a szabályozás második szakasza is lezárult. Az egyes községekben a szántóföldi termelés mellett a rétgazdálkodás is nagy szerepet játszott. Alsónyék, Öcsény, Decs, Várdomb — tehát a sárközi községek jobbágyai — rendelkeztek nagyobb rétekkel. Rétként hasznosították azonban az első évtizedekben az árvíztől felszabadult területeket is, főként Nagydorog, Szekszárd, Tolna helységekben. Jelentős volt a szőlőművelés. Szekszárdon kívül valamennyi Sárvíz és Sió menti Tolna megyei községben volt szőlőtermelés. Különösen nagy jelentősége volt a sárközi községeknél. Itt a jó termőföldet az árvízmentes helyeken nagyobb jövedelmet biztosító, feudális terhektől kevésbé sújtott szőlőtermeléssel hasznosították. Gazdálkodás 1828-ban terület: pozsonyi mérő Község Szántó rét szőlő Agárd 2496 815 51 Alsónyék 1556 595 300 Báta 2095 650 621 Bátaszék 3266 759 2392 Bikács 452 174 269 Decs 2091 1423 840 Harc 557 152 286 Kajdacs 480 240 62 Kölesd 1067 436 435 Medina 1166 477 193 Mözs 2289 816 411 Nagydorog 269 933 76 Ozora 2427 662 410 öcsény 1716 999 947 Pálfa 1573 536 267 Sárpilis 419 208 176 Sárszentlőrinc 1789 610 702 Simontornya 1225 417 483 239