Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415
Az érettségizett munkásnők viszonylag alacsony arányának alapvető oka, hogy az ilyen végzettséget szerzett nők a férfiaknál lényegesen nagyobb arányban helyezkednek el szellemi — főleg irodai — mint fizikai munkakörökben. A munkásosztályhoz tartozó dolgozók közül iskolai végzettségük tekintetében kiemelkednek a termelés közvetlen irányítói, ami természetes következménye a tudományos-technikai forradalom, a korszerű vezetés és irányítás térhódítása által támasztott követelményeknek. A megye 2000 főt meghaladó közvetlen termelésirányító dolgozójának több, mint 90 százaléka 8 általános, vagy annál magasabb végzettségű. Közöttük az érettségizettek aránya meghaladja a 60, az egyetemet, főiskolát végzetteké pedig a 7 százalékot. Feltűnő jelenség, hogy 1973-ban a megye 2085 fő közvetlen termelésirányítójából mindössze 177 volt nő (8,5%). Az azóta eltelt időszakban a nőpolitikával kapcsolatos határozatok végrehajtása során bizonyos javulás tapasztalható, a termelést közvetlen irányító nők aránya azonban még mindig jelentősen elmarad a munkásnők összes munkásokon belüli súlyától. A termelést közvetlen irányító férfiak iskolázottsági színvonala valamelyest magasabb a nőkénél. A férfiak 60 százaléka érettségizett, 8 százaléka egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezett. A nők körében az érettségizettek aránya 66 százalék, felsőfokú végzettségű pedig nem volt. A munkásosztályhoz tartozó dolgozók minőségi összetételének jelentős fejlődését mutatja szakmai képzettségük változása is. Amíg 1960-ban még a nem mezőgazdasági fizikai dolgozóknak a felét alig meghaladó hányada volt szak- és betanított munkás, addig ez az arány 1970-ben 66, 1973-ban pedig már 77 százalékot képviselt. A szakmai képzettség e nagyarányú fejlődésében szerepet játszott az a körülmény, hogy miközben a szak- és betanítottmunkás-képzés az elmúlt időszakban folyamatos és viszonylag egyenletes volt, az aktív kereső fizikai munkások száma egyre mérséklődő ütemben nőtt, sőt a legutóbbi években már a megye munkaképes korú népessége gyakorlatilag „telítetté" vált foglalkoztatottsága következtében nem is növekedett. A megyében a fizikai munkás férfiak és nők szakmai képzettségének struktúrájában figyelemreméltó különbségek tapasztalhatók. A férfiaknál a szakmunkások, a nők körében pedig a betanított munkások vannak túlsúlyban. A fizikai munkásnők zöme — több mint 60 százaléka — a megye A nem mezőgazdasági fizikai ... ,, , . . ,, , . dolgozók megoszlása konnyu- es élelmiszeriparában dol- szakképz ettség szerint 1973-ban gozik, ez azonban csak részben magyarázza a női szakmunkások alacsony arányát. Éppen ezért a szakmunkásnők szakképzettségének eme- Férfi 53 7 26 5 lése minden érdekelt szinten továb- Nő 18,3 55,6 bi erőfeszítéseket igényel. Ennek a EGYÜTT 39 0 38 5 lehetősége a munkásnők korösszetétele szempontjából kedvező, hiszen közel 40 százalékuk 30, csaknem 60 százalékuk még 40 éven aluli. Így inkább a „második műszak" gondjainak enyhítésével lehetne módot teremteni a munkásnők fokozottabb iskolai és szakmai képzésének lehetőségére. Megnevezés Szak- Betanított munkások aránya 428