Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415
A munkásosztály gerincét, legtipikusabb és legfontosabb rétegét, a számbelileg is legnagyobb súlyú ipari munkások alkotják. Megyénkben is a munkásosztályhoz tartozó fizikai munkások 56 százaléka az ipar-építőiparban összpontosult. Az ipari munkások összetétele több vonatkozásban eltér az előzőek során vázolt, az összes munkást reprezentáló átlagoktól. Eltérés mutatkozik — többek között — az iskolai végzettség, a szakmai képzettség színvonalában és a korösszetételben is. A fizikai munkások iskolai végzettség szerinti megoszlása 1973-ban Megnevezés Az általános iskola 0—7 8 osztályát Érettségit végzettek aránya Egyetemet, főiskolát Férfi Nő EGYÜTT Férfi Nő EGYÜTT összes fizikai munkások 40.7 55.7 3,6 44.8 53,1 2,1 42,3 54,7 1,3 Ebből: ipari munkások 32,1 63,2 4,8 44,6 54,1 1,3 37,5 59,2 3,3 Amint látjuk, az ipari munkások iskolai végzettségének magasabb színvonalát elsősorban a férfiaknál tapasztalható kedvező tendenciák eredményezik, az iparban dolgozó munkásnők iskolai végzettsége ugyanis alig tér el az összes fizikai foglalkozású nők átlagától. Az iparban dolgozó fizikai munkások iskolai végzettségének színvonala összefüggésben van az átlagosnál kedvezőbb konstruktúrájukkal is. Az ipari munkások körében ugyanis a fiatalabb korosztályok aránya az összes munkásokon belüli súlyuknál lényegesen magasabb. A fizikai munkások kormegoszlása 1973-ban Megnevezés 14—29 30—39 40—54 55—59 évesek aránya 60— X Az összes fizikai munkások Férfi Nő EGYÜTT Férfi Nő EGYÜTT 39,4 38,5 39,0 25,0 21,3 23,6 28,3 5,3 36,0 2,3 31,2 4,2 2,0 1,9 2,0 Ebből: ipari munkások 47,9 42,0 45,4 21,8 19,6 20,8 25.5 3,7 34,9 2,2 29.6 3,1 ! .0 1,3 1,1 429