Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

A népesség, azon belül a munkaképes korúak gazdasági aktivitásának strukturális átalakulását a megyében az alábbi táblázat szemlélteti: A gazdasági aktivitás strukturális átalakulásában döntő szerepe volt a nők fokozódó munkavállalásának, amely szocializmust építő társadalmunkban legfontosabb megnyilvánulása a nők egyenjogúságának, a felszabadulást megelőző gazdasági és társadalmi függőségük és kiszolgáltatottságuk megszüntetésének. A gazdasági aktivitás strukturális átalakulásában szembetűnő az inaktív keresők arányának, különösen az 1960at követő évtizedben bekövetkezett ugrásszerű emelkedése. E nagyarányú növekedés nyugdíjrendszerünk termelőszövetkezeti parasztságunkra történt kiterjesztésének és a gyermekgondozási segély bevezetésének eredménye. A termelőerők és a termelés fejlesztésének fő irányát hazánkban az államosításokat követő évtizedben a szocialista iparosítás képezte. Ebben az időszakban Tolna megye vezetői is számos kezdeményezéssel próbálkoztak a megye ipari elmaradottságának felszámolására, ezek a törekvések azonban az 1950-es évek végéig — kellő központi támogatás hiányában — nem realizálódtak. Jelentősebb új ipari üzemek, amelyek lényegesen enyhíthették volna a megye mezőgazdasági túlnépesedéséből származó foglalkoztatási gondokat és meggyorsíthatták volna a társadalmi átalakulás folyamatát — nem települtek a megyébe. Az itteni ipari előrehaladás abban az évtizedben az államosított és szervezetileg összevont üzemek kisebb-nagyobb fejlesztésében, a tanácsi és szövetkezeti ipar létrehozásában és bővítésében tükröződött. E rendkívül szerény iparfejlesztés egyre feszítőbb erővel hatott a megye foglalkoztatási gondjaira, ami az 1950-es évek végén arra késztette a megye vezetőit, hogy még következetesebben, mind gyakrabban és átfogóbb módon — már testületi fórumaikon is — foglalkozzanak az ipar fejlesztésének parancsolóan jelentkező szükségességével, az annak hiányából származó demográfiai, foglalkoztatási és településhálózatfejlesztési problémák megszüntetésével. E törekvések a II. ötéves tervidőszaktól kezdődően — párosulva az országos területfejlesztési koncepció célkitűzéseivel — megértésre találtak, melynek eredményeként az 1960-at követő időszakban Tolna megye is megindult a gyorsabb ütemű és tervszerűbb iparefejlesztés útján. A II. ötéves terv során új üzemek települtek a megyébe (Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregységei) és meggyorsult a meglévő üzemek fejlesztése és korszerűsítése is. Mindezek alapján az 1966 novemberében megtartott megyei pártértekezlet beszámolójában méltán állapította meg: „A párt VIII. kongresszusán elfogadott vidéki ipartelepítési programmal összefüggésben Tolna megye ipari fejlődése a II. ötéves tervidőszakban valamelyest meggyorsult." A megye iparáGazdasági aktivitás változása Tolna megyében Év Aktív | Inaktív keresők Eltartottak aránya 1949 1960 1970 . 44,5 1,8 . 45,1 2,8 . 46,9 12,5 53,7 52,1 40,6 a munkaképes korú népességből 1949. 62,6 1,0 36,4 1960. 66,8 0,6 32,6 1970. 74.8 3,9 21,3 424