Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

ban foglalkoztatottak száma ebben a tervidőszakban mintegy 4600 fővel nőtt és megközelítette a 20 ezer főt. A megye ipari fejlesztésének további gyorsításában kiemelkedő szerepe volt az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. évi, a megye további fejlesztésének irányával kapcsolatos határozatának. E határozat nyomán hatékonyabbá váltak a megye vezető szervei és a szakminisztériumok között a megye ipari fejlesztésének meggyorsítását szolgáló tárgyalások és azok realizálása is eredményesebbé vált. Ezt mutatja, hogy Tolna megye a III. ötéves terv során 67, a IV. ötéves tervidőszakban pedig további 117 millió Ft vissza nem térítendő központi iparfejlesztési támogatásban részesült és egyéb módokkal is segítették az elmaradottság megszüntetését. A megyei források és e központi támogatások tervszerű és célirányos felhasználásának eredményeként a III. ötéves tervidőszak során közel 10 ezer fővel nőtt a megye iparában foglalkoztatottak száma. Ezzel a megye legégetőbb foglalkoztatási gondjai gyakorlatilag meg is oldódtak, s a IV. ötéves terv során már Tolna megyében is az iparfejlesztés intenzív módjai kerülhettek előtérbe. A megye ipari fejlesztése az 1960-at követő időszakban az országos átlagnál lényegesen gyorsabb ütemű volt. 1965. és 1975. között például az iparban foglalkoztatottak száma a megyében 63, országosan pedig 14 százalékkal nőtt. E nagyarányú ütemkülönbség eredményeként a megye iparosodottságának szintje közelebb került az országos átlaghoz. Például 1965-ben még a 10 000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma a megyében 729, 1974-ben pedig már csak mintegy 380 fővel volt alacsonyabb az országos átlagnál. Az iparosítás és a népgazdaság egyéb területeinek fejlesztése a megye aktív keresőinek a különböző népgazdasági ágak közötti jelentős átrétegeződésével, strukturális átalakulásával járt együtt. Év Egyéb népgazdasági ágak aktív keresőinek aránya százalékban 1949. 11,4 73,1 15,5 1960. 22,7 56,0 21,3 1970. 34,4 40,2 25,4 A táblázatból kitűnően az iparhoz és építőiparhoz, valamint az egyéb nem mezőgazdasági ágakhoz tartozó aktív keresők nagyarányú növekedése a mezőgazdasági aktív keresők egyidejű, jelentős csökkenése mellett következett be. Az aktív keresők népgazdasági ágak közötti átrétegeződésének alapvető forrása tehát a mezőgazdaság volt. Ezt mutatja, hogy az 1949. és 1970. évi népszámlálások közötti időszakban, miközben az aktív keresők száma a megyében alig változott — mindössze 1300 fővel nőtt — az ipar-építőiparban dolgozóké közel 28 ezerrel, az egyéb nem mezőgazdasági ágaké pedig több mint 12 ezer fővel emelkedett. Ugyanakkor a mezőgazdaság aktív keresőinek száma csaknem 39 ezer fővel csökkent. Az aktív keresők létszámának stagnálása részben abból fakadt, hogy a megye — elsősorban a munkaképes korú — népességére a felszabadulástól egészen a legutóbbi évekig, bár az iparosítás gyorsuló ütemével csökkenő tendenciájú, de viszonylag nagyarányú elvándorlás volt jellemző. 1949. és 1970. között például Tolna megye népességének vándorlási vesztesége meg28 Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. 425