Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

ebben az első szakaszában azonban a társadalmi struktúra átalakításának lehetőségei — éppen a hatalom jellege miatt — csak korlátozottan érvényesültek; alapvetően a félfeudális maradványok felszámolására és a kapitalista viszonyok korlátozására irányultak. A társadalmi struktúra gyökeres átalakításának, a kapitalista társadalmi rendszer teljes felszámolásának lehetősége csak a népi demokratikus forradalom második szakaszában, lényegében a proletárdiktatúra kivívásával teremtődött meg. Ettől kezdve az átalakulás folyamata felgyorsult, a párt és a kormány céltudatos, összehangolt politikája nyomán lépésről lépésre hajtották végre a társadalmi struktúra megváltoztatásának feladatait. A társadalom szociális struktúrája átalakításának kiindulópontját, alapvető feladatát a tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása képezte, melynek első legnagyobb társadalomi-politikai tényezője megyénkben is az 1945. évi földreform végrehajtása volt. A földosztás Tolna megyében 1945. április 3-án kezdődött el Fürgéden, amelyet az MKP ozorai szervezete vezetésével, a helyi földosztó bizottság hajtott végre. Április közepén a Tolna megyei Néplap arról tájékoztathatta olvasóit, hogy megyeszerte teljes erővel megindult a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és felszámolásáról szóló 600/1945. ME. rendelet végrehajtása, sőt a megye községeinek közel felében már be is fejeződött. E rohamos tempó természetesen Tolna megyében sem jelentette azt, hogy a földosztás végrehajtása minden zökkenő nélkül haladt előre. Számos helyen különböző zavarkeltések, bizonytalansági tényezők akadályozták a munkálatokat, amelyekben a helyi reakciós erők mellett szerepet játszottak a Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt, sőt néhol még a Szociáldemokrata Párt egyes képviselői is. Az SZDP egyik megyei vezetője például a Széchenyi család nevére és érdemeire hivatkozva fellépett annak érdekében, hogy gr. Széchenyi Domonkos 3400 holdas birtokából a gróf 20 hold szőlőt megtarthasson magának. Több helyen a Kisgazdapárt képviselői igyekeztek minden eszközzel — megfélemlítéssel, félrevezetéssel — akadályozni a földosztást. A Polgári Demokrata Párt egyes tagjai már 1945 tavaszán azt hangoztatták, hogy a földosztással végbemenő területi elaprózódás nem felel meg a szociális követelményeknek, ezért a termelési szövetkezetek létesítése mellett foglaltak állást. Tolna megyében a földosztás megindulásakor számos egyéb problémák is jelentkeztek, amelyek akadályozták a földreformrendelet végrehajtását. Közismert például, hogy a megye számos községének lakossága soraiból nem kevesen kerültek az ún. Volksbund-listákra, akiknek háza, földje elkobzásra került, s a helyükre tervezett, főleg székelyek betelepítése azonban lassan indult meg és vontatottan haladt előre. Számos konfliktus forrását képezte, hogy több községben nem volt elegendő kisajátítandó földterület, ilyenkor az igényeket a szomszéd község területéből kellett kielégíteni, ami átmenetileg sok vitát, bizonytalanságot okozott, s nem ritkán a volt cselédeket és mezőgazdasági munkásokat állította szembe a törpebirtokosokkal, kisparasztokkal. Hasonló gondokat okozott a házhelyigény lés és az arra alkalmas területek kijelölése is. E nehézségek azonban nem állíthatták meg a földre évszázadok óta váró nincstelenek és kisbirtokosok rohamát, melynek eredményeképpen az MKP szervezetei következetes vezetése és támogatása közepette 1945. május elejére a földosztás Tolna megyében is befejeződött. A földreform során 224 ezer katasztrális holdat, a megye összterületének 36 százalékát vették igénybe, melynek 67 száza418