Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

a falvaknak. A mindennapi áruellátáson kívül legtöbb helyen ők vásárolták fel a falusi lakosság termeivényeit és a falu uzsorásának szerepét is általában ők töltötték be. A kereskedelem és hitelügy területén az 1930. évi népszámlálás időpontjában 3492 fő kereső dolgozott a megyében, az összes keresők 2,9 százaléka. Arányuk országosan 5,6 százalékot képviselt. A megye közlekedése az összes keresők 2,1 százalékát foglalkoztatta, míg országosan ez az arány 2,8 százalék volt, tehát a megye közlekedésének elmaradottsága is szembetűnő. Számbelileg és arányaiban is szerény súlyt képviselt a megye felszabadulás előtti társadalmi struktúrájában a tisztviselők és szabadfoglalkozásúak rétege, az összes keresőkön belüli arányuk Tolna megyében 3,0, országosan pedig 4,9 százalék volt. A felszabadulást megelőzően a megye lakosságának kulturális helyzete is igen szomorú képet mutatott. A Horthy-rendszer nem biztosította a dolgozó tömegek számára a művelődés lehetőségét. Az elemi iskolák döntő többsége az egyházak kezén volt, amelyekben az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően a feltétlen engedelmességre, a túlvilági élet „örömeire" nevelték a dolgozók gyermekeit. A felszabadulás előtti oktatási rendszer hű tükörképét adja az akkori népesség iskolai végzettség szerinti összetétele. Az 1941-es népszámlálás adataiból az tűnik ki, hogy a megye 7 éves és idősebb népességének 6,7, ezen belül a nőknek 7,7 százaléka analfabéta volt. Az akkori törvények előírták ugyan 12 éves korig az általános tankötelezettséget, a valóságban azonban nem kerültek végrehajtásra. Ezt támasztja alá az 1941. évi népszámlálás eredménye is, mely szerint a csak elemi iskolába járt lakosság 26,0 százaléka a 6 osztály helyett csak a 4. osztály elvégzéséig jutott el. Az akkori uralkodó osztály érdekeit képviselték a közép- és felsőfokú iskolák is, amelyekben elsősorban saját gyermekeiket taníttatták, a dolgozók gyermekei csaknem teljes egészében háttérbe szorultak. Legtöbb esetben még a kiváló tehetségek számára sem nyílt meg a továbbtanulás lehetősége. Az 1941. évi 18 éves és idősebb népességnek mindössze 1,6 százaléka rendelkezett érettségivel, a felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkezők aránya pedig a 25 éves és idősebb népességen belül alig haladta meg a fél százalékot. Ilyen állapotok közepette találta Tolna megyét a felszabadulás, amely társadalmi és gazdasági téren egyaránt a gyökeres átalakulás lehetőségeit teremtette meg. Az évszázadokon keresztül kizsákmányolt és jogfosztott tömegek igazi képviselői — élve a felszabadulás adta lehetőségekkel — elfoglalták helyüket saját osztályuk további sorsának irányítását meghatározó politikai, államhatalmi és társadalmi testületekben és a Magyar Kommunista Párt útmutatásai alapján, az osztályellenséggel folytatott kíméletlen harc közepette lépésről lépésre hajtották végre a demokratizálódás, majd a szocialista termelési viszonyok kialakításának, a társadalmi struktúra átalakításának feladatait. A MEGYE TÁRSADALMI STRUKTÚRÁJA ÁTALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A FELSZABADULÁS UTÁN A társadalom szociális struktúrájának átalakítása hazánkban — ezen belül megyénkben is — lényegében a felszabadulást követő népi demokratikus hatalom kivívása után kezdődhetett el. A népi demokratikus forradalomnak 27 Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. 417