Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

Dr. Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felszabadulás után Közismert tény, hogy korunk minden társadalma kisebb-nagyobb csoportokra tagolódik, amelyek társadalmi helyzete több lényeges szempontból különbözik egymástól. E csoportok összességét és egymáshoz való viszonyát nevezik általában a társadalom szociális struktúrájának. A társadalom szociális struktúrája tehát lényegében magában foglalja a társadalom egy adott fejlődési szakaszában objektíve létező valamennyi csoportot és azok kölcsönös, egymáshoz való viszonyát. Ezek a csoportok tartalmukat, nagyságukat és fontosságukat tekintve különfélék, eléggé változatosak. A társadalmi struktúra marxista felfogása azonban lehetővé teszi, hogy a szociális struktúrán belül megkülönböztessük azt a társadalmi csoporttípust, amely a társadalom adott szakaszában döntő, azaz meghatározó szerepet játszik a társadalom szociális struktúrájában. Ez a csoporttípus az osztály. A marxi felfogás szerint a modern társadalmak szociális struktúrájának legfontosabb osztálya — melynek érdekei objektíve egybeesnek a társadalmi haladással — a munkásosztály. Éppen ezért a marxista társadalomszemlélet a szociális struktúra alapvető osztályának a munkásosztályt tekinti, s a munkásosztály objektív érdekeiből kiindulva vizsgálja a szociális struktúra összefüggéseit. Mi is ezen az alapon kíséreljük meg bemutatni Tolna megye társadalmi struktúrájában a felszabadulás óta bekövetkezett legalapvetőbb változásokat. TOLNA MEGYE FELSZABADULÁS ELŐTTI TÁRSADALMI STRUKTÚRÁJÁNAK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Közismert tény, hogy a XIX. század második felében hazánkban is viszonylag gyors ütemben indult meg a kapitalista fejlődés folyamata, amely az ipari tőke koncentrálódásához vezetett. A lényegében befejezetlenül végződött polgári forradalom azonban egy sajátos helyzetet teremtett hazánkban azzal, hogy lehetővé tette a félfeudális viszonyok beépülését a kialakuló társadalmi struktúrába. Ez a felemás megoldás lényegében a feudális viszonyok konzerválását jelentette, amelyek hosszú időn keresztül gátolták az ország további fejlődését. Ennek következtében hazánk társadalmi struktúrájára — Tolna megyéére méginkább — még a felszabadulást megelőző évtizedben is a mezőgazdasági népesség túlsúlya volt jellemző. Az 1941. évi népszámlálás időpontjában például, amíg az ország népességének 49, addig Tolna megyéének közel 70 százaléka a mezőgazdaságból élt, pontosabban tengődött. A mezőgazdasági né415