Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373
A Politikai Bizottság figyelembe véve a megye helyzetét, gazdasági struktúráját, az abból adódó lehetőségeket, határozatában állást foglalt Tolna megye iparfejlesztésének meggyorsítására és az iparfejlesztés fő irányait a megye javaslata alapján a következőkben határozta meg: — a meglévő üzemek bővítése újabb beruházásokkal és a megkezdett rekonstrukciók folytatásával, — a Budapestről kitelepítésre kerülő üzemekből a megyébe telepítés, illetve új üzemek létesítése, — a megye építőipari kapacitásának és technológiájának további fejlesztése. A Politikai Bizottság határozata elősegítette a tárcákkal való tanácskozásokat és készségesebbé tette a minisztériumok vezetőit a megye iparosításával kapcsolatos tárgyalásokon. Egyértelműen megállapítható, hogy a határozat alapján meggyorsult az új üzemek építése és a meglévők rekonstrukciója. Az iparosítás ebben az időszakban sem volt zökkenőmentes: a Műszergyár fejlesztését elutasították, a Bonyhádi Zománcgyár rekonstrukcióját elvetették, ahol csak kisebb beruházást biztosítottak az elavult berendezések csökkentésére. 107 Ujabb, Tolna megyét is közvetlenül érintő központi intézkedés volt 1967. augusztusában a Gazdasági Bizottság határozata: „Az ipar arányos területi fejlesztésének, a kitelepítési célkitűzések fokozott megvalósításának biztosítása, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után." Tolna megye mint iparilag viszonylag elmaradott, de ipartelepítésre alkalmas, jelentős munkaerő-tartalékokkal rendelkező megye, 1968-tól kezdődően az iparfejlesztésre vissza nem térítendő állami támogatásban részesült. A megye összesen 1968—1970 évekre 67 millió forint iparfejlesztési támogatást kapott három településnek, Szekszárd, Dombóvár és Tamási ipari foglalkoztatottságát növelő beruházások megvalósítására. Az iparfejlesztési alap felhasználásának főbb szempontjai a következők voltak: — az iparfejlesztési alapnak elő kell segíteni a népgazdasági területfejlesztési tervből a megyére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, a kijelölt települések távlati ipari szerkezetének kialakítását. — a már iparosodott településeken a fejlesztésnek szervesen kapcsolódnia kell a meglévő ipari bázishoz, elősegítve a meglévő üzemek kooperációját. — a fővárosból kitelepítésre kerülő üzemek letelepedésének elősegítése. — a foglalkoztatottság növelése. Az iparfejlesztési támogatásból 1968-ban — terv szerint — 21 millió forint, 1969-ben 22 millió forint, 1970-ben pedig 24 millió forint állt rendelkezésre. A felhasználással tervezett ipari foglalkoztatottak számának növelése: Szekszárdon 1320 fő, Dombóváron 720 fő, Tamásiban 560 fő, (Decsen 100 fő), összesen 2700 fő. 108 Az ipari fejlődés meggyorsulása Az iparfejlesztés nagyobb ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a III. ötéves tervidőszakban 1285 millió forint értékű beruházás valósult meg, ami kétszerese az előző tervidőszakban ilyen célra felhasznált összegnek. Kismértékben, 1 százalékra nőtt az ország összes ipari beruházási összegéből való részesedés. Az ipari beruházásokra fordított összegek túlnyomó hányadát a minisztériumi iparban használták fel. A felhasználásból a tanácsi iparban megvalósított beruházások értéke mintegy 100 millió forintot tett ki. Az ipari szövetke397
