Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

teni Szekszárdot az új ötéves terv kereteiben." A cikk — mai szemmel nézve is — reális lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Lehetőség: — húsfeldolgozó, húskonzervgyár, húshűtő építése, ami serkenti a belterjes állatgazdálkodást, — 100-nál több dolgozót foglalkoztató állami szeszfőzde megépítése, mivel Szekszárd környéke jelentős bortermelő vidék, — tejfeldolgozó és tej konzervgyár létesítése, mivel a legnagyobb tejtermelő megye Tolna, — a Sió—Duna természeti adottság kihasználása hajógyár építésére. Mindezek alapján a cikk szerzője bizakodó: „Nem messze az idő, amikor azt mondhatjuk, hogy Szekszárd nemcsak a bor, hanem az ipar városa."

i6 A kizsákmányolás gyökeres felszámolásának következő állomása az 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet volt, aminek érvénybe lépése után állami tulajdonba vették: a) mindazokat az ipari-, közlekedési-, bánya- és kohó vállalatokat, amelyeknél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma az 1949. évi szeptember hó 1. napjától az 1949. évi 20. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig (1949. december 28.) eltelt időben bármikor elérte a 10 főt. b) valamennyi villamosenergia termelő és elosztó vállalatot, valamennyi nyomdaipari vállalatot, mindazokat az öntödéket, amelyeknél a munkavállalók összlétszáma az a) pontban meghatározott időben elérte az 5 főt, valamennyi malmot, amelynek napi őrlőképessége elérte, vagy meghaladta a 150 q-át.

47 Tolna megyében ekkor került állami tulajdonba a téglagyárak és a malmok többsége, valamint intézkedés alá estek a kendergyárak és más üzemek is. A téglagyárak közül a következőket államosították: 1. Tabi Dunántúli Téglagyár Rt. 2. Sióagárdi téglagyár 3. Dombóvár Tüskei téglagyár 4. Gottlieb-féle téglagyár, Hőgyész 5. Timár Antal cementáru üzeme, Dombóvár 6. Auch-féle téglagyár, Keszőhidegkút 7. Horváth-féle téglagyár, Szakcs 8. Máza-Szászvári téglagyár 9. Paksi Üj városi téglagyár 10. Földművesszövetkezeti téglagyár, Tolnanémedi 11. Károly és Bene-féle téglagyár, Kölesd 12. Gestetner—Rosenbaum téglagyár, Tamási Ezek az üzemek a Tolna—Baranyai Téglagyárak Nemzeti Vállalathoz kerültek.

48 1950. október 1-ével alakult meg a Tolna megyei Téglagyári NV 16 teleppel úgy, hogy a Tolna megyei téglagyárakat leválasztották a Tolna—Baranyai Téglagyárak Nemzeti Vállalattól.

49 1951. január 10-én — elsősorban helyi szükségleteket ellátó céllal — megalakult a Tanácsi Téglagyárak Tolna megyei Egyesülése, a Tolna megyei Téglagyári Egyesülésből leválasztott keszőhidegkúti, sióagárdi, zombai, gyönki, aparhanti téglagyárakból.

50 A téglagyárak helyzetére, műszaki felkészültségére utal a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés 1952. április 15-i jelentése. „A tolna megyei téglagyárak — összehasonlítva egyéb megyei egyesülések telepeivel — termelési szempontból kedvezőtlen helyzetben álltak. A 16 telep közül mindössze 2 volt gépi üzem. A többi 14 telep csupán kézi vetésű téglát gyártott, ami függött az időjárástól.

51 380