Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

A bátai apát ügynökei egyre szélesebb körben tájékozódnak a hódoltságban fekvő birtokok és a rajtuk élő emberek állapota felől. A Decsen lakó Török Gergely a Sárköz határán túl, Bonyhád és Nádasd városáig megy el, hogy megismerje a viszonyokat és közölhesse megbízójával. Ebből megtudjuk, hogy kik viszik adójukat Keszthelyre, Nagyszombatba vagy Veszprémbe. Az adatszolgáltatás hitelességét növeli az a tény, hogy pl. a Báta mezővárosbeli Szabó Gergői és Ács Mihály, vagy a Nyéken lakó Pankó Mihály a pécsváradi apát jelenlétében teszi meg „vallomását" a birtoklás kérdésében.

31 Egy akol — két pásztor, ez a kettős adózás jellemzője. Ezt tartják mindkét oldalon. A két pásztor jobban megőrzi a nyájat, mint az egy pásztor, — mondják egymásnak a török és a magyar diplomaták. Az anyavári uradalom urbáriumának közzétételénél rámutatnak arra a fontos gyakorlatra, amit a magyar és a török földesúr az elpusztult falvak újjátelepítésekor folytatott. Izmael szekszárdi szandzsákbég a területén fekvő Kajmád puszta benépesítése végett levélben bordult Bosnyák Tamáshoz, aki 1632. június 25-i válaszlevelében biztosította Izmaelt hozzájárulásáról. Mindketten tisztában voltak azzal, hogy a föld nem ér semmit sem paraszt nélkül.

32 Az együttműködés egy területileg távolabb eső, de a helyzet jellemzésére kiváló példát mutat a Fejér megyei Felcsút esete. Musztafa budai aga, a község török tímárbirtokosa 1666-ban levelet írt a pápai vikárius páternak, amelyben örömét nyilvánítja ki amiatt, hogy bebizonyosodott: az alcsúti lakosok a páterok jobbágyai, s kéri, hogy vegyék a felcsútiakat is saját joghatásuk alá ugyanúgy, miként az alcsútiakat.

33 Mindezek után Salamon Ferenc egy híressé vált megfogalmazását idézve összegezzük a kettős adózás állapotát: „Az oszmán birodalomnak egy keresztény népe sem mutathat föl a magyar hódoltsághoz hasonló tüneményeket, melyek csak mint curiosumok is nevezetesek s aligha találhatni mását a világtörténelemben."^ A TÖRÖK HATÓSÁGOK BERENDEZKEDÉSE A tulajdonviszonyok változása 1541 szeptemberében Szulejmán győzelmi levelét és gazdasági intézkedéseit fogalmazta. „A harangok hangjához szokott vidékeken ezentúl a müezzin éneke és a katonai zenekar játéka lesz hallható."^ Eközben katonái ledöntik Budán I. István szobrát, a Boldogasszony-templom tornyából kidobálják a harangokat, a kereszt helyére pedig aranyozott félholdat tűznek. Rövidesen elkészült a szultáni rendelet, amellyel — úgymond — „védő szárnyai alá fogadta" Magyarországot. A futárok révén minden hódolt helységbe eljutott a padisah rendelkezése, éspedig: „... mindenki maradjon a helyén, sem maguknak, sem gyermekeiknek soha senki bántódást nem okoz. A birtokukban levő ingóságok, a városokban és falvakban levő házaik, boltjaik és más épületeik, szőlőik és kertjeik ültetvényei a saját tulajdonuk, birtokolják azokat úgy, ahogy akarják. Jogukban áll azokat eladni, elajándékozni vagy bármiképpen tulajdonjogba adni s haláluk esetén a tulajdonjog szerint szálljanak örököseikre. Az általuk megművelt szántók is maradjanak birtokukban, de nem tulajdon birtokként, mint a fent említett javak, 36