Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

tóber l-ig a TIT előadói a megyében 433 előadást tartottak, melyeknek 65 százaléka falun történt. Mivel nem sikerült Szekszárd városban előadásokra mozgósítani, kapcsolatot kerestünk a felsővárosi és újvárosi gazdakörökkel, s így indulhatott meg az ismeretterjesztés a megyeszékhelyen is."

72 Megkezdődött tehát az új helyzetből fakadt követelmények jegyében a szellemi igények kielégítése, azonban a változó falu új, egyéb teendőket is felszínre hozott, melyek megoldását az új élet tűzte napirendre. A mezőgazdaság szocialista átszervezését, annak közvetlen irányítását vállaló pártszervek és szervezetek felfedték az új helyzetben fogant újszerű tennivalókat, s minden esetben kezdeményezték az államra, a tanácsokra, a termelőszövetkezetekre háruló intézkedések megtételét. A termelőszövetkezetekben bedolgozóként, vagy teljes jogú tagként dolgozó kingyermekes anyák munkájának elősegítésére szorgalmazták a napközi otthonok létrehozását, ha másként nem, idényjelleggel. Már az átszervezés első évének szeptemberére 35 szövetkezeti községben 1903 gyermeket befogadó napközi otthon jött létre, melyből 200 gyermek ellátását biztosító napközit 7 termelőszövetkezet saját erőből tartott fenn. A termelőszövetkezetekbe lépett idős, munkából kiöregedett parasztemberek megélhetésének biztosítása, gondjaik enyhítése végett a megye legfőbb politikai fórumán követendő példának állították a többi elé a tengelici, a várdombi termelőszövetkezeteket, ahol a háztáji föld megművelésével, tűzifa, és malac juttatásával segítették saját öregjeiket.

74 Ugyanott javasolták, hogy állami erőből juttassanak a lehetőségekhez mérten nyugdíjat az eltartó nélkül maradt, a munkából kiöregedett termelőszövetkezeti tagoknak. A földjáradék elvetésének elejétől fogva tapasztalt gyakori törekvését nem csupán az öregek amúgy sem teljes megélhetést nyújtó forrásának biztosítása, és a törvényesség tiszteletben tartása miatt utasították vissza több esetben is, hanem az egyéni parasztsággal kialakított bizalom, szövetségi viszony fenntartása és ápolása alapján hadakoztak ellene.

75 A megyében feltárt tapasztalatok, teendők, a hibákból való okulás mellett országos hasznosítású és intézkedést igénylő javaslatokat is tettek a megye politikai testületei az egészséges folyamat biztosítása érdekében. A termelőszövetkezetek káderképzéséhez ajánlották, hogy az egyéves elnökképzőn kívül szervezzenek egyéves brigádvezető-képző iskolákat.

76 Központilag készüljenek a termelőszövetkezeti építkezésekhez olcsó és jó típustervek. A tanyaközpontok kialakításánál, az üzemszervezésnél legyenek figyelemmel a később várható egyesülésekre. A tömeges átszervezést követő első zárszámadás magán viselte az általános és a megyeileg sajátos nehézségeket egyaránt. December 31-gyel 149 termelőszövetkezet közül 131 készített zárszámadást, míg 18 termelőszövetkezet csupán vagyonmérleget készített, mert a közös gazdálkodást valójában csak 1959. szeptember 1. után kezdte meg.

77 A 18 őszi indulású termelőszövetkezet tagjai mellett további 11 termelőszövetkezetben 1959. nyarán egyénileg aratták le a kalászosokat azok a termelőszövetkezeti tagok, akik tavasszal léptek ugyan be, de a közös munkát ősszel kezdték meg. Ennek folytán a 131 termelőszövetkezetből 11 szövetkezetben torz képet fest, sőt még a későbbi összehasonlításnál is zavar az egy tagra jutó átlagjövedelem, illetve a munkaegység értéke. Tovább rontja a reális számítást, hogy „a korábbiaktól eltérően 1959-ben 14 hónapra számolták el a munkaegységeket és a részesedéses terményt úgynevezett elszámoló áron vették."

78 A mérleghiányos termelőszövetkezetek számát és a mérleghiány összegét illetően kétféle adat található, ugyanis az 1960. március 8-i taná314