Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

esi végrehajtó bizottsági ülés 30 szövetkezetet, 4 190 000 forint mérleghiánnyal említ, míg a pártbizottság mezőgazdasági osztályának február 9-i jelentése 31 termelőszövetkezetnél 5 178 000 forint mérleghiányról szól.

79 Bármelyik adat felel meg a valóságnak, a lényegen nem változtat: a megye termelőszövetkezeteinek 20 százaléka tartozott 1959. végén a mérleghiányosok közé, s a kilábolást nehezítette, hogy közülük 11 már az előző évben, illetve években is gyöngén gazdálkodott. (A megyében 1958-ban 32 mérleghiányos termelőszövetkezet volt.

80

) Akár természetesnek tartjuk, akár nem, egy ilyen ütemű, nagy tömegű és bizonyos mértékben a vártnál nagyobb átalakulás velejárói a gondok. Időbe — többször évekbe — telik, mire a belső nehézségekkel, a természettel és kedvezőtlen adottságokkal, s nem utolsó sorban a korábbi gazdálkodási mód szemléletbeli maradványaival megküzdenek. Sem a kedvezőtlenül gazdálkodó termelőszövetkezetek megjavításáról, sem az ott élő termelőszövetkezeti tagokról nem lehetett lemondani, sem pedig az egyre kisebb hatásfokkal gazdálkodó egyéni parasztság nagyüzemi útra történő átvezetéséről. Szükségképpen folytatni kellett mind az átszervezést, mind a megerősítést. AZ ÁTSZERVEZÉS MÁSODIK SZAKASZA — A MOZGALOM TOVÁBBFEJLESZTÉSE A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről hozott 1959. október 22-i központi bizottsági határozat mind a megtett út lemérése, mind a tömeges belépések forrásai, az 1959-es fejlődés új vonásai, a hasznosítható tanulságok, hibák tekintetében Tolna megyére is teljes mértékben helytállónak bizonyult.

81 A sikerek forrásait adta a bizalom a párt politikája iránt, az önkéntesség betartása, a kommunisták cselekvési, politikai, elvi egysége, a munkásosztály, az állam sokoldalú támogatása, s az, hogy valóban társadalmi üggyé vált megyénkben a falu szocialista átszervezésének bonyolult feladata. A kis- és középparasztok tömeges szövetkezeti útra térítése országosan azt eredményezte, hogy a termelőszövetkezeti földeknek kétharmadára emelkedett a saját bevitt föld aránya, a megyében valamivel alatta maradt, ez 59,4 százalékra rúgott.

82 A szövetkezeti útra a korábbiaktól eltérően egyszerre lépett egy-egy falu lakossága 1959-ben, s ez megmutatta a követendő utat is. Míg az év őszére országosan a községek és városok 42 százaléka vált szövetkezetivé, Tolna megyében az 58 termelőszövetkezeti község a falvak és a város 59,4 százalékának átszervezését jelentette.

83 A mozgalom továbbfejlesztése, a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából döntő jelentőségű politikai tényező, hogy a helyi pártszervezetek kiépítése terén megyénkben akkor jobb volt a helyzet az országosnál. Az országban a termelőszövetkezetek 70, a megyében a termelőszövetkezetek 79 százalékában tevékenykedett, mozgósított, küzdött az ingadozás ellen, a fejlődés érdekében a kommunistákat tömörítő pártszervezet.

84 Kurta egy héttel az MSZMP Központi Bizottsága 1959. október 22-i ülésének határozathozatala után, a Tolna megyei Pártértekezlet kifejezett helyesléssel fogadta a Központi Bizottság azon határozatát, melyben érettnek tekintették a helyzetet arra, hogy újabb jelentős lépést tegyünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében, mind a szervezés, mind a megszilárdítás terén. A megyei pártbizottság első titkára által előterjesztett beszámoló javaslatát jóváhagyva, kötelezte a pártértekezlet a megyei pártvezetést, hogy „A pártbizottság a pártértekezlet után — a politikai és gazdasági feltételek figyelembe vételével — ké315