Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében (1959—1961) A Tolna megye egész parasztságának életmódjában, szemléletében, termelési kultúrájában, felemelkedésében sorsfordítónak tekinthető 1959—1961-es esztendők hétköznapjai az egész társadalmat megmozgató nehéz küzdelemben teltek. Miként országosan, úgy megyénkben is vívódásokkal, gyötrelmekkel terhelt nappalok és éjszakák folyamán született meg a döntő elhatározás, többnyire még azoknál az egyénileg gazdálkodó parasztembereknél is, akik tudták, hogy világszerte lealkonyult a kisüzemnek, akik tudták azt, hogy a felemelkedés egyetlen útja a közös gazdálkodás. Az új útra térés általános nehézségei mellett hozzájárult mindehhez az a tény is, hogy a termelőszövetkezeti átalakítás terén hazánkban akkor már a harmadik nekirugaszkodásnál tartottunk, „ami feltétlenül lélektani és politikai visszahatással van a paraszti tömegekre".

1 Nem telt el azonban sok idő, amikor pár év múltán azok az emberek, akik aggodalomtól gyötörtén, torokszorító érzéssel írták alá a sorsdöntő belépési nyilatkozatot, a közös munkában meglelték helyüket, s megérett bennük az a felismerés, hogy már korábban kellett volna a felemelkedés egyetlen módját jelentő új úton elindulni. A munkaszerető, szorgalmas Tolna megyei tsz-tagoknak a közöst féltő, természeti csapástól óvó, egymást eleinte Ösztönösen, majd egyre tudatosabban nevelő-csiszoló példái (Pálfa, Bátaszék) mind megannyi bizonyítéka volt annak, hogy nem idegen a magyar embertől, a megye parasztságától a közösségi élet, bármennyire igyekeztek ezt beléjük plántálni az új ellen hadakozó kerékkötők. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZET Tolna megye társadalmi-gazdasági viszonyai az egész parasztság szocialista útra térésének időszakában több vonatkozásban is eltértek az országostól. Megyénk a felszabadulás időpontjában tipikusan mezőgazdasági jellegű megye volt,

2 s ez volt rá jellemző a „nagy átszervezés" időszakában is.

3 Az 1960. január 31-i népszámlálás időszakában

4 a 267 094 főnyi lakosság 51,4 százaléka, 137 430 fő élt a mezőgazdaságból.

5 A felszabadulást követő földhözjuttatás során 11 388-an — az összes földhözjuttatottak 43,1 százaléka — voltak az 5—10 kh-val már rendelkezők.

6 Mindez azt eredményezte, hogy 1958—1959-re nagy számban létrejöttek, s megerősödtek a középparaszti gazdaságok, megerősödött a kisparaszti magántulajdon, a kistulajdonosi beállítottság, s mindez a konszolidálás időszakában megnőtt gazdálkodási kedvvel együtt nehezítő tényezővé vált a termelőszövetkezeti mozgalom tömeges számszerű fejlesztésének időszakára. 299