Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. • 235

valamint gépmunkákat végzett. — Volt olyan kovácsműhely — Madocsán —, amelynek vezetője az állatorvosi főiskolán szerzett gyógykovácsi képesítést, továbbá néhány kovácsműhelyben — Tengelicen, Madocsán — a lóvasalás mellett gazdasági szerszámok javításával is foglalkoztak és Tengelicen pl. a kovácsnak gépészi vizsgája is volt.)

24 A villamosipar területéről különleges hanyatlásról, visszafejlődésről, vagy visszafejlesztésről nincsenek híreink. Ez az az iparág, amelynek országos méretekben még a válság sem tudott lényegesen ártani. A falvak villamosítása ugyan lelassult, a pénzhiány és az általános nyomor ezt valóban befolyásolta. Az ipar és a közgazdaság érdeke azonban ezt a nehézséget is iparkodott áthidalni. Éppen a válság időszakára esik egy olyan fontos vállalat létrehozása, amely területünk villamosításában is utóbb jelentős szerepet kapott: a Hungária Villamossági Rt. Ezt a részvénytársaságot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapította 1930ban villamosüzleteinek átvételére. Ez a Salgó és a Zürichi Bank für Elektrische Unternehmungen érdekeltsége volt. Az új társulat létesítésének célja villamosenergia előállítása, vásárlása, vezetése és eladása, különösképpen pedig a villamos energia szétosztása. Az új társulat a Salgótarjáni Kőszénbányától átveszi annak salgótarjáni, dorogi és mázaszászvári erőtelepei körzetébe eső és idegen fogyasztók áramellátását szolgáló elosztóhálózatát további kiépítés és fejlesztés céljából, továbbá a Salgó más, hasonló áramelosztó vállalatoknál bírt érdekeltségét is. 10 millió pengő alaptőkével jött létre ez a részvénytársaság, s ezt a tőkét 1932 áprilisában 12 millió pengőre emelték. (500 pengős részvények voltak) 10 ezer részvény volt a Salgó kezében, 9950 a zürichi vállalatéban és 50 db magánszemélyek tulajdonában. A svájci vállalat világszerte a villamos energia tőkeellátásával foglalkozott.

25 A hazai gazdasági helyzet fokozatos leromlása végett vette igénybe anyagi támogatását nemcsak a Salgó, hanem egyéb vállalatok és városok is (pl. Esztergom, Szeged). Az említett Hungária Rt. tőkeemelését az tette lehetővé, hogy a zürichi cégnek transzfermoratórium (haladék a külföldi követelések megfizetésére) folytán zárolt belföldi pengőszámláján jóváírt kamatköveteléseit — a Magyar Nemzeti Bank engedélyével — erre a célra, tehát alaptőke-emelésre fordíthatta.

26 1931-ben a Hungária a három említett erőtelepből összesen 20 millió 200 ezer kWó árammennyiséget vett át, s ebből a mázaszászvári erőteleptől származott 3 millió 700 ezer kWó. (Az értékesített összes árammennyiség 17,3 millió kWórát tett ki, tehát az áramveszteség 14% volt!)

27 A villamosenergia-ipar egyre növekvő jelentőségre tett szert, és hamarosan jelentkeztek a vetélytársak. Ennek következtében 1931-ben, — novemberében — a Salgó és az Első Dunagőzhajózási Rt. területmegosztási szerződést kötött, amelynek alapján Tolna megye teljesen, Somogy keleti és Baranya északi részének villamosítása a Salgó feladata lett. Ezzel lényegében tisztázták a Hungária Villamossági Rt. és a DGT. villamosítási vállalatának: a Drávavölgyi Villamos Áramszolgáltató Rt.-nak hatáskörét, elkülönítették az érdekszférákat. A megállapodást kiegészítették, ül. módosították részint 1931 novemberében, részint 1932 áprilisában.

28 Ezek a megállapodások tehát, noha nem tekinthetők kartellnek, — mindkét fél részére kötelező erejük révén mégiscsak a piacelosztásra irányuló megállapodások voltak, amelyek a vállalatok részére előnyt, s a fogyasztók részére bizonyos anyagi kiszolgáltatottságot eredményeztek. A Hungária Villamossági Rt. kezében volt tehát Tolna megye egészének villamosítási ügye. Ez a vállalat nyereséggel dolgozott, noha a válságos eszten242