Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5
és Szabó Gergely polgármester megszövegezte a pécsi tanács levelét a tolnaiakhoz, eszerint „Eleitől fogva, még atyáinak is jóbarátai, jóakaratú szomszédai voltak, mert istenteleneknek, eretnekeknek nevezik őket nagy gyalázattal, szidalommal illettet meg scolaibol, prédikátorától, polgári társaságtól, hitüket rútságnak, ganénak, szarnak nevezik. Nagy Ambrus tolnai polgártól hallották, hogy még öregek is szállásukat a pécsiektől gyalázatosan tilalmazzák, amint az elmúlt napokban atyánkfiainak oda fel való utjókban, amikor is tolnaiak a predikátorjukra igazítottak. Erre Gáspár úrhoz tértek, felhívták, hogy jöjjön közéjük, vagy ők küldik oda prédikátorukat, mert ha rossz útra vezérli őket, kenyeret néki nem nyújtanak. Erre, a prédikátor küldésére, hívják fel a tolnaiakat, s jó választ várnak tőlük". 1588. július 27-én kelt ötvös Imre tolnai főbíró válaszlevele. Megindokolja, hogy „azért nem lehetnek hozzájuk (a pécsiekhez) olyan jó szívvel mint egyéb szomszédságukban lakó jámbor városbeli uraikhoz, mert különböző hitükkel elidegenítettek. Nem kisebbítik őket, ha egy ifjú zokzókat szolt, ne nékik tulajdonítsák, ők városuk pecsétjét ilyenre nem ütötték. Eléggé meg fedték és pirongatták, a bosszúállást az Istenre bizzák, aki mindent tud. Házuknál szállást nem adnak, együtt nem esznek velük, mert az Isten igéje rendeli, hogy uj és idegen tudomány hordozóival így legyenek. Prédikátorukat ilyen veszedelmes időben oda nem bocsátják, mert az ily dolog nem lehet meg nagy zenebona nélkül... Az Isten éltesse őket, az igazság helyén maradjon, a hamisság elromoljon".^ 7 • •• Paks 4 <* \—1 V A gyászos emlékű 1526-os esztendőben, majd az 1529. évi hadjárat során nem említik a török történetírók, úgy látszik, a sereg szálláscsinálói nem jelölték ki pihenőhelyül. Elsőízben 1543-ban jegyzik fel Paksot, amikor Szinán csaus Tolna és Anyavár lakói közti viszály leírását bevégzi s közli, hogy Tolnáról elindult a török sereg és Paks nevű helység mellett állapodott meg. Verancsics Antal követ járása során Pakson is áthaladt. Titkára, a már említett Marc Antonio Pigafetta azt jegyezte föl az 1567. évi Paksról, hogy fallal körülvett, szép temploma van, lakói magyarok, vallásuk szerint ágostai evangélikusok. A városban jövő-menő török katonákat látott. A fennmaradt török zsoldjegyzék szerint a paksi erődítményben 59 katona szolgált. Később a magyar hajdúk gyakori támadása miatt Szigetvárról további húsz török katonát vezényeltek a helyőrség megszilárdítására. A XVII. század harmadik évtizedében is még 86 török szolgált a párkányvárban. 48 A környékből sokan beköltöznek Paksra. Az 1557. évben 72 módos és 33 szegény ember házára vetnek ki adót a törökök, de 1570-ben már 272 ház adózik. Akiknek nincs elegendő szántóföldjük és szőlőbirtokuk, vagy nem halászatból élnek, azok közül sokan járnak napszámba a simontornyai vár építéséhez és Budára. Például 1572—1573-ban ötven paksi ember tíz kocsival munkát vállalt Budán; Simontornyán pedig a pénzügyi jegyzék tanúsága szerint egy alkalommal huszonöt ember 421 napon át, később tíz ember 120 napon át, egy következő alkalommal pedig tizenöt ember 225 napon át dolgozott a várépítésen, hatkrajcáros napszámbérért. 49 21