Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

nyéket épségben tartva gyorsan kívánja visszaállítani, megállapítása szerint azoknak elfogadását mégis alkotmányos törvények akadályozzák. Joggal vélte ugyanis a bizottmány törvényszerűnek „az idegenbe szakadt testvéreinek tagjai sorába való beválasztását, mert szerinte bűnös és ezért méltatlan csak az lehet, akit a törvények rendes útján illetékes bírája elmarasztalt."* Honi költségek fedezése céljából pedig adót évszázados gyakorlat alapján az 1537. XXI. — és az 1765. XXI. t. c. szerint a megyéket megillető politikai jogoknak megfelelően vetette ki a bizottmány. Törvénytelen adók lerovására viszont senkit sem lehet kényszeríteni. Feliratában éppen ezért a közgyűlés hivatkozott az 1504. I. t. c-re, amely a legszigorúbban tiltja, hogy a megye az országgyűlésen kívül kirótt terhek behajtásához segédkezet nyújtson.

94 Ennek ellenére Tolna megye az állami adók behajtásánál mégiscsak hajlandónak mutatkozott a segédkezésre, de csak abban az esetben, ha a megye kiadásainak a fedezésére az állami adó 20%-át kézhez kapja.

95 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSOK (1861) A Helytartó Tanács január hó 21-én kelt 4264/1861. számú rendeletében közölte a vármegyével, hogy az uralkodó az országgyűlést Budára április 2. napjára hívta egybe. így a megyének az 1848. évi törvény alapján az országgyűlési képviselők választására vonatkozó intézkedéseket sürgősen elő kellett készítenie.

96 A közgyűlés a rendeletet február 4., illetve 5. napján tárgyalta, amikor is a választásokkal kapcsolatos munkálatok és általában a választások levezetésére br. Dőry Lajos II. alispán elnöklete alatt a megye 6 választókerületének mindegyikéből egyforma taglétszámmal bíró központi választmányt alakított.

97 A választók összeírása ezúttal is egységes minta szerint, az 1848. évi alapon történt meg. A királyi meghívó kihirdetésére azonban csak a március 5-i rendkívüli megyei közgyűlésen került sor. Meghívójában Ferenc József trónöröklési jogára hivatkozva megkoronáztatását jelölte meg az országgyűlés főfeladatának.

98 A törvényhatóságok egyrésze többek között kifogást emelt az ellen, hogy az uralkodó meghívólevelét nem a felelős miniszterek, hanem a magyar alkotmányban ismeretlen állású tanácsosok ellenjegyzésével adták ki. Nehezményezték azt is, hogy az uralkodó az országgyűlést nem Pestre, ahogyan azt az 1848-as törvények rendelik, hanem Budára hívta össze. Az ünnepélyes megnyitás végül is kompromisszumos megoldásként Budán a királyi várban történt meg, míg a folyamatos üléseket Pesten a Nemzeti Múzeumban és a Loyd-palotában tartották. Tolna megye mindezeket nem kifogásolta, aminthogy az ellen sem tett észrevételt, hogy a választási rendelet a képviselői választhatóság feltételei között mellőzte az 1848-as törvény által még megkövetelt magyar nyelvtudást. A királyi meghívót és választási rendeletet minden ellenvetés nélkül vette tudomásul.

99 Az országgyűlésen történő egyöntetű állásfoglalás kialakítása céljából a törvényhatóságok sűrűn leveleztek egymással. Az átiratok közül Ugocsa vármegye állandó bizottmányának a követküldési rendszer felélesztésére vonatkozó levelében foglaltakat a március 5-i közgyűlés méltányolta ugyan, de annak tüzetes megvitatásába az idő rövidsége miatt nem kívánt bocsátkozni. A kérdés *A bizottmány tagjai sorába választotta többek között Perczel Móricot, Perczel Miklóst, Horváth Mihály püspököt és Csapó Vilmost, a 48-as szabadságharc kiemelkedő résztvevőit. 197