Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

a törvények kihirdetése után mindaddig, amíg a megyei állandó bizottmány véglegesen meg nem alakul, az elrendelt teendők ügyében folyamatosan határozzon.

7 Ez alkalommal búcsúzott el a közgyűlés- és a tisztikar tagjaitól a főispáni tisztétől felmentett Ürményi József, aki 1840-ben a királyi tábla elnöke, 1841-ben alnádor, a megyének pedig 1845-től kezdve volt a főispánja. Érdemeit méltatva a közgyűlés felkérte a távozó főispánt, „törvényes hatalmával és befolyásával" mozdítsa elő, hogy utódjául István nádor, kir. helytartó Sztankovánszky Imrét, a megyének hosszú éveken át volt érdemes tisztviselőjét nevezze ki főispánná. E célból egyébként a közgyűlés a nádorhoz kérelmező feliratot is intézett.

8 AZ ELSŐ ÁLLANDÓ BIZOTTMÁNY A népképviseleti rendszer igényeinek megfelelő önkormányzati testület, a közgyűlés megalakításáról a belügyminiszter április 19-én kelt tájékoztató körrendeletében a törvényhatóság első tisztviselőjét (kinevezett főispán még nem volt) jelölte a központi kormányhatalom végrehajtójának. Követelte azonban tőle „a törvények szigorúbb, pontosabb és részletesebb betartását és alkalmazását, mint az eddig történt a hazában." A demokratikus népképviseleti alapon megalakítandó közgyűlés összehívását illetőleg a rendelet előírta, hogy az 1848. XVI. t. c. értelmében április 11-től számított 20 napon belül, május 1-én, vagy a hónap első napjaiban alakuló megyei közgyűlést kell tartani. Azt megelőzően azonban a kisgyűlés, vagy a megye alispánja szólítsa fel a községeket, hogy az általuk szabadon választott képviselőiket az alakuló gyűlésre küldjék ki és névszerint jelentsék be. A küldöttek számát a megye előre nem korlátozhatta, hogy a közgyűlésen minden érdekeltség kellő számban képviselve lehessen.

9 A rendelet végrehaj taképp az alispán április 23-án körrendeletben hívta fel a községeket, hogy a május hó 1. napján tartandó megyei alakuló közgyűlésre a község lakosságának megfelelő, tetszés szerinti számban választott képviselőiket megbízó levéllel ellátva küldjék ki.

10 A megyei levéltárban 8 mezőváros és 19 község, összesen csak 27 helység küldötteinek a száma és neve ismeretes. Az iratok ugyanis nagyon hiányosak, ezért nem lehetett megállapítani, hogy a megye többi helységéből történt-e még a gyűlés előtt előzetes bejelentés. Valószínűleg igen, mivel a megválasztott bizottmányi tagok névjegyzékében más községek küldötteinek a neve is szerepel. Lehetséges, hogy csak az alakuló gyűlésre hozták magukkal és mutatták fel megbízólevelüket a késlekedő községek kiküldöttei.

11 A községi küldöttek, régi jogon a nemesek és a megyei tisztviselők jelenlétében az 1848: XVI. t. c. 2. §-ának előírásai alapján Tolna vármegye 1848. május 1-én tartotta meg alakuló közgyűlését. Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelentek között a régi nemesi vármegye részéről névszerint csupán 16 nemest és 85 megyei tisztviselőt sorol fel, mégis azzal a megjegyzéssel, hogy a megye nemesei közül számosan jelen voltak még mások is a gyűlésen. A községi küldötteket a jegyzőkönyv csak betűrendben tünteti fel hovatartozandóságuk és foglalkozásuk megjelölése nélkül.

12 A közgyűlés napirendjén a 48-as törvények kihirdetése és megmagyarázása, az országgyűlési követválasztói kerületek területének a beosztása, székhelyének a kijelölése, továbbá a választások előkészítésére és lebonyolítására 12 Tanulmányok Tolna megye történetéből vm. 177