Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

központi választmány alakítása és végül a megszűnt nemesi közgyűlés helyébe megyei állandó bizottmány választása szerepelt. A napirendnek megfelelően az alispán először ismertette a miniszterelnöknek a vármegyéhez intézett levelét, amelynek mellékletét képezték az országgyűlés által alkotott és a király szentesítésével is ellátott törvények hiteles szövegű példányai is. Tekintve, hogy ezek a törvények már országosan ismeretesek voltak, szélesebb körű megvitatásukra, vagy megmagyarázásukra nem került sor. Az alispán bejelentése alapján azonban a jelenlevők örömmel és megelégedéssel vették tudomásul, hogy éppen az ülés napján érkezett a belügyminiszter távirati értesítése arról, hogy a megye óhajának és kívánságának eleget téve István főherceg-nádor a megye főispánjává Sztankovánszky Imrét nevezte ki, akinek a felkérése és megbízása folytán Perczel Móric közölte a bizottsági tagokkal, hogy a főispán anyjának súlyos betegsége miatt a jelen közgyűlésen nem vehetett részt, a kinevezést azonban elfogadja és beiktatása céljából hamarosan meg fog jelenni a közgyűlés színe előtt.

13 A következő pontként a közgyűlés az 1848: V. t. c. alapján az országgyűlési képviselőválasztások megejtése céljából a megye területét a községek felsorolásával 6; a szekszárdi, földvári, bonyhádi, pincehelyi, a kölesdi és szakcsi választókerületre osztotta. A választások előkészítésére és levezetésére pedig 60 tagú központi választmányt alakított, amelyben a miniszteri rendelkezés szerint „különösen képviselve kellett lenniök oly községek elöljáróinak, amely helységeknek lakói az eddigi törvények szerint a választásból ki voltak rekesztve." A választmányban a 6 választói kerület mindegyike 10 taggal szerepelt.

14 Így a választmány a következőképp alakult meg: Elnöke Dőry Frigyes másodalispán. Tagjai: a szekszárdi kerületből Praymajer Gáspár, Geisz József, Horváth Lipót és Herbszt községi bíró Bátaszék községből, Bárdos János Bátáról, Domsits Lajos, Fejős János, Halász József és Perczel Béla Szekszárdról, Sebestyén János Tolnáról. A földvári kerületből tagok: Beck Antal, Szeniczey Ferenc, Szinger Imre, Kurcz György Paksról, Bójás Ferenc, Derecskey Lajos, Tenner Antal Dunaföldvárról, Szabó Pál Bölcskéről, Csapó Vilmos Dunaszentgyörgyről és Forster Benedek Györkönyből. A kölesdi kerületből: Bencze István, Bereczky Péter, Magyary Sámuel, Perczel István, gr. Zichy László Kölesdről, Báli Mihály Faddról, Petrich József Gyönkről, Molnár György és Pesthy János Sárszentlőrincről, végül Jankó Ferenc Udvariból. A bonyhádi kerületből: Dőry Lajos, Perczel Pál, Faubel Jakab, Trajber Vince Bonyhádról, ifj. Schneider Ferenc Kakasdról, Fonyó Benedek Kétyről, Galety Henrik, majosi bíró, Forster Károly Mórágyról, Eisenbarth János Tevéiről és Gregorovich Pál Zombáról. A pincehelyi kerületből: Setéth József Belecskáról, Palkovics Mihály Miszláról, Simon Rudolf Tolnanémediből, Benczelits jegyző és Kovács István Ozoráról, Barbacsy Elek, Tamás József Pincehelyről, Reisinger Ferenc Simontornyáról, Bauer Imre Tótkesziből. Végül a szakcsi kerületből: Magyar József, Mányoky Ádám József Szakcsról, Főglein Mihály jegyző és Baumgartner Ferenc bíró Hőgyészről, Takács Ferenc Lápafőről, Sághy Ferenc és Fancsy József Jovánczáról, Németh László, Papp Lajos és Kerbolt János Dombóvárról.

15 Ezután következett a napirend legfontosabb pontja: a megyei állandó bizottmány tagjainak a megválasztása. A törvény értelmében a bizottmányi tagok számát a megye népessége határozta meg és a községi küldöttek közül bárkit meg lehetett választani a bizottmány tagjává. Ezeknek az előírásoknak a 178