Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Szekszár (Szekszárd) július 14-én, két és fél mérföld. Tóna (Tolna) vára, július 15-én, két mérföld".

30 Tolna a Duna menti városok sorában a lakosság száma és áruforgalma tekintetében a legelsők között állt. Meghódoltatása után a szomszédos, védtelen falvak és puszták lakóinak beköltözése és az 1560-as évek elején mintegy 200 török illetve délszláv család letelepedése révén több mint 1300 családot számlált, ami a 7-es szorzószám alkalmazásával kilencezer lelkes lakosságot feltételez.

31 A legelsők között érkeznek az adóbérlők és a vámszedők, megjelenik a bírósági szervezet, majd a nagyobbszámú helyőrség, és a muzulmán lakosság igényli a népiskolai és vallási élet kellékeit. A hódoltság katonái többnyire családjukkal együtt jöttek, vagy itt nősültek s így a Tolnához hasonló nagy településekben sürgősen létre kellett hozni az iskolákat. Thury Pál református főiskolája polgárházban működött, a török lakosság viszont erre a célra a dzsámit és a mecsetet vette igénybe. A tolnai muzulmán gyermekek olvasókönyve is a Korán volt, s így egy fáradsággal az olvasás és a vallási élet elemeivel ismerkedtek meg. Gerlach járt ilyen olvasóórán és leírta útinaplójában, hogy a tanító vezénylete alatt ütemesen, hangosan olvastak, a hátukat a templom falának támasztó, „törökülésben" elhelyezkedő gyermekek. Az írást is a földön ülve, összehúzott lábukon sajátították el. Három évszázaddal később Karácson Imre a törökországi mecsetkönyvtárakban szintén törökülésben volt kénytelen másolni a kéziratos török krónikákat, mivel ott sincsenek székek.

32 (Karácson Imre hivatásának áldozata lett. A török főváros sanyarú levéltári viszonyai között, magyar emlékek után kutatva, egy dróttal átkötött iratcsomó felbontásakor megsérült a keze, és vérmérgezésben halt meg.) A tolnai selyemgyár mögött, a holt Duna medrében, közel a parthoz épületmaradványokat találtak. A hagyomány szerint ott török templom állt. Írásos emlékek hitelesítik egy török templom (dzsámi) fennállását és személyzetének fizetését. A Magyarországon vezetett török kincstári defterek egy 1563. november 12-ről származó adata szerint a „tolnai szent dzsámi személyzete: 1. Mevláná (olvashatatlan név) khátib és imám. 2. Szejjid Haszán moariff és kajjim napi 6 akcse ellátással. 3. Ali müezzin, napi 5 akcse fizetéssel. Száműzetett, helyére Nebi jutott berátja (kinevezési okmánya) alapján 1563. november 12-én."

33 Magyarul: mevláná annyit tesz, mint „urunk" — egyházi és bírósági személyeket megillető kifejezés. A khátib tartja az ünnepélyes pénteki istentiszteleteket, aki fakarddal a kezében a császár és birodalom üdvéért mondta a nagy imádságot. Ugyanő Tolnán ellátta a napi lelkészi (imám) teendőket is. A körülmetélés, az esketési és temetési szertartás, valamint a napi ötszöri imamondás volt a feladata. Szejjid Haszán a gyermekek tanítója (moariff) és mellékesen templomszolga (kajjim) is. A száműzött, kegyvesztett Ali müezzin helyére Nebit nevezte ki a török porta. A kinevezési okmányokat ugyanis az egyházi személyzet Isztambulból kapta és a szolgálati hely szerint illetékes kádi (török bíró) felügyelete alatt állt. Az olvashatatlan nevű khátib napidíja 10—26 akcse, az imámé 10—15 akcse közt váltakozik, a moariff és kajjim illetménye 3—4 akcse, végül a müezzin 5 akcsét kap azért a szolgálatért, hogy a templom szomszédságában emelt 16