Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

sérelem nélkül mostani bajos állapotjából kiemelődjön — a jobbágyság pedig polgári jussai terjesztésével a hazához és annak polgári alkotmányához annál szorosabban kapcsoltasson — ha a nemtelen jobbágyok a törvények által képesekké tétetnek, hogy az urbarialis telkeken valóságos földi tulajdont szerezhessenek s bírhassanak." „amidőn a jobbágyteleknek tulajdona megváltatik — önként megszűnvén; — és értetődvén, hogy ezen esetben a birtokosoknak tulajdonát akármely részekben is szabad eladnia." „a községek ... több tekintetből ... jobbágyi telkek vásárlásától eltiltassanak — azonban ama telket, mely tulajdonát a birtokos már elébb megváltotta — volt földesurának utóbb megvenni szabad legyen, úgy, hogy attól a közterheket annak rendje szerint viselje ..." Az utasítás külön pontokban foglalkozott a jobbágyi szolgáltatások és haszonélvezetek problémájával. „a fájzás ... a jobbágyoknak járó rendes haszonvételnek nem része és csak a fának vágásáért mintegy munkabérképpen jár a jobbágyoknak, következőleg, ő arra ott, hol a földesúr a munkát tőle nem kívánja, viszont számot nem tarthat —" „ .. . a jobbágyi legelőnek az uradalmitól külön választása ne csak az uradalom, vagy az egész jobbágyság kívánságára, hanem ennek egy kisebb részére is szükségképpen következzen. Sőt, amennyire és ahol eszközölhető volna, minden egyes jobbágynak minden egyéb birtoka is külön és egy tagban adattasson ki." „óhajtják ..., hogy egy országos kiküldöttség által a jobbágyi legelők mennyisége meghatározásában az egyéb féle jobbágybirtok mennyiségére és környülállásaira különösen irányozó figyelem mellett más kulcs dolgoztasson ki, és a legelőnek így megállapítandó hold száma szinte azon mód, mint az egyéb jobbágyi birtoké az illető jegyzékbe iktattasson." „a makkoltatásra... a jobbágyság egyedül elsőséggel bírjon annak haszonvételére" „kedvtöltő vadászatra is használtatni szokott jobbágyi szolgálat jövendőre megszüntessen." „... a kettős dézsmának megszüntetését szinte úgy az ott különös szerződésen kívül, s csupán szokásból becsúszott hetedelés vagy nyolcadolás eltöröltetését is eszközöljék — ellenben tehát ezen meghatározásból következőleg azt is, hogy a földesurak ott, hol a jobbágyság csupán tizedet adott, ha arra különös szerződéssel nem bírna — ezután a törvényes kilenceddel tartozzon." „apró adózásokat és hosszú fuvart ... a kilenced iránt lévő ajánlás értelme szerint a földesúr és a jobbágy közt egyezségre óhajtják... hagyattatni, mely a jobbágyság részére a mostani urbariumos adózás módjánál terhesebb ne lenne.""

78 Az örökváltsági reform jelentette az országgyűlés legjelentősebb szakaszát. Ez a reformjavaslat fejezte ki leginkább a megváltozott viszonyok, a fellépő agrárkapitalizmus társadalmi téren jelentkező reformkövetelményét. De ebből a reformjavaslatból kitűnt a nemesség polgári célkitűzésének és a feudális jellemvonásainak ellentéte is. Polgári célkitűzés volt az, hogy kedvező feltételek között — amennyiben a jobbágynak van elég pénze és a földesúr is akarja a megváltást — lehetőség nyíljon a termelőviszonyok polgári átalakulására, az ingyenes jobbágymunka fizetett bérmunkává való változtatására. 143