Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

Nemcsak a nemesség, Bécs is érezte az érdekközösséget bizonyos fokig a magyar rendekkel, ennek köszönhető, hogy a nyelvkérdésben előrelépés történt. Az udvar jóváhagyta a benyújtott törvénytervezetet, melytől addig mereven elzárkózott. Az országgyűlés egyetlen eredménye volt tehát az 1830. VIII. te, amely kimondja, hogy a helytartótanács magyarul válaszoljon a hozzá intézett beadványokra, a magyar törvényszékek magyarul elkezdett perekben magyar nyelvű ítéleteket hozzanak, közhivatalt csak magyarul tudók viselhetnek. A rendelet hatására még jobban nekilendült a megyék nyelvi mozgalma. Tolna vármegye is igyekezett a törvényben foglaltakat a legmesszebbmenőkig megvalósítani, s buzgóságában még túl is szárnyalta azt. 1831-ben léptették életbe Jeszenszky János másodalispán javaslatára a magyar nyelv és nemzetiség előmozdítására készült következő megyei rendszabásokat: „az egy vallású községeknek csak egyféle oskolájuk, és ebben a tanítás magyarul legyen." „Tanítók csak azok lehetnek, akik magyarul tudnák." „Az oskolába járó gyermekek ama ruhaneműt, mely a nemzeti különböztetést mintegy képezi, okvetlen letegyék;" „az Isten igéjének hirdetése magyar légyen." Az idegen nyelvű községekben is tartsanak magyar nyelven szertartásokat. Ezentúl a helységek jegyzői, elöljárói, templomi szolgái csak magyarul tudók lehettek. „közigazgatás folyamottyában végre — amint az e nemes megyén annak rendje szerént amúgyis áltáljában magyarul vagyon, és jelenvalólag a számadás, öszveírás, időszakbeli jelentések, és illyesekre kívántató tabellák, és lajstromok amennyire még némely részben deákul maradtanak, magyarul nyomtatni, s illetőleg a nagyméltóságú helytartó tanácstól kérettetni rendeltettek."

65 Ezekkel a rendelkezéseivel a megye folytatta a már 1809-ben megkezdett erőszakos magyarosító politikáját. Fényes Elek 1836. évi összeírásában a következő adatok találhatók Tolna vármegye településeiről: 88 falu közül 39 magyar 37 német A többi falu lakossága különböző nemzetiségek keveréke, melyek között rác, tót, román is található. A lakosság nemzetiségi megoszlás szerint: 117 754 magyar 54 233 német 2142 rác 500 tót 3 833 zsidó

66 A megyében tehát a lakosság 34%-a nemzetiségi, így az intézkedések a megye lakosságának jelentős százalékát érintették. A nacionalizmus pozitív vonásai mellett megmutatkozott negatív oldala is, a nemzetiségi kérdés lebecsülése, helytelen kezelése, amely a későbbi évtizedekben csak fokozódott. A magyar nemesség még az 1848—49. évi tragikus események után sem volt hajlandó változtatni a nemzetiségekkel szembeni elnyomó 139