Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

Tolna vármegyében 1822. október 15-én olvasták fel azt a királyi rendelést, amely gróf Radváni Győry Ferencet nevezte ki a megyébe adminisztrátornak, kinek jelenléte a megyében nagyban hozzájárult az ellenzéki szellem felébresztéséhez.

28 Az október 15-i közgyűlésen ismertették a megye közönségével az adózásban a pengő (ezüst) forint bevezetését elrendelő királyi leiratot.

29 Ez az intézkedés egyrészt újabb támadás volt a magyar alkotmány ellen, másrészt az adó összegének nagymérvű megemelését jelentette. Utoljára az 1811—12. évi országgyűlésen ajánlottak meg adót 5 200 000 Ft-nyi váltócédulában. A király rendeletében azt kívánta, hogy ugyanolyan összegű ezüstpénzben fizessen adót ezentúl az ország. Ez a követelés az adó 13 millió váltóforintra történő megemelését jelentette. A vármegyei közgyűlés, bár a jó pénz visszahozatalának örült, felírás szerkesztését határozta el, melyben a rendelkezés elleni tiltakozását fejezte ki. „Az alkotmánybéli törvényeink szerént a közadónak akármely meghatározása és elrendelése, úgy a pénzbeli állapotoknak a különbféle folyamatban volt papiros pénzre nézve leendő meghatározása egyedül az országgyűlésében egyesült törvényhozó hatalmat illeti." Mivel újra visszatért a békesség, a nagy háborúk befejeződtek, alkalmasnak látták az időt országgyűlés összehívására, melyen alkalom nyílt volna a só, s más egyéb tárgyak megbeszélésére. A feliratban kérték még a királyt, hogy az országgyűlés tartásáig oldja fel az adó pengőben való fizetését.

30 A király válaszában rendeletei haladéktalan teljesítésére szólította fel a megyét. A közgyűlés azonban az adó pengőben való beszedésének ismételt halasztását kérte, s országgyűlés összehívását sürgette.

31 A kérelem megismétlésével azonban a megyébeni tiltakozási hullám, más megyékhez hasonlóan, el is ült. Az ellenállás azonban mégsem múlott el teljesen nyomtalanul. A külpolitikai helyzet, a nemesi ellenállás és a parasztmozgalmak arra bírták az uralkodót, hogy megegyezést keressen a nemességgel. A bécsi udvar országgyűlés összehívását határozta el. A megegyezés létrehozásának megkönnyítésére, a tárgyalási készség megteremtésére a király visszarendelte a megyékben tevékenykedő adminisztrátorokat. Így került sor Tolna vármegyében is 1825. június 20-án új főispán beiktatására Tihanyi Tamás személyében.

32 A hosszú, 13 évig tartó várakozás után az 1825. augusztus 1-i vármegyei közgyűlésen végre ismét olyan levelét olvashatták fel a királynak, mely országgyűlés összehívásáról tudósította a megye nemes közönségét. Augusztus 22-re követválasztó gyűlést rendeltek el. Akkor mutatta be a követeknek adandó utasítástervezetet az a 12 tagú bizottság, amelynek tagjai: Jobbaházy Dőry Vince másodalispán, Br. Rudnyánszky József, id. Bezerédj István, Csapó Dániel, Gindly Antal, Pauer Antal, Augusz Antal, tisztelendő Aigl Pál táblabíró, Forster Benedek tiszti alügyész, Cseh Ignác fő-, Bezerédj István aljegyző, Visolyi János szolgabíró. Közöttük tehát megtalálhatjuk már ifj. Bezerédj Istvánt is.

33 Az 1825. évi országgyűlési követi utasítás már az ő tollából került ki. Ekkor még aljegyző, de augusztus 22-én már mint becsületbeli* főjegyző írta alá az utasításokat. Ettől kezdve a követi utasítások készítése, s a követekkel való kapcsolat tartása az ő feladatává lett. * becsületbeli = tiszteletbeli. 9* 131