Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

A közgyűlésen az utasítás „áltáljában elfogadtatott és helyben hagytatott".

34 Követeknek közfelkiáltással Nedeczky Ferenc táblabírót és Dőry Vince másodalispánt választották.

35 Az országgyűlésre a követek 19 pontból álló utasítást vittek magukkal, mely az akkor még konzervatív vezetés alatt álló megyei szellemet tükrözi. Az első három pont a megjelenéssel kapcsolatos tisztelgő látogatásokat írta elő, s a megszerzett békéért, az országgyűlés összehívásáért hálanyilvánításra utasította a követeket. A hármas szám alatt a királynénak adandó koronázási ajándékról szóltak. A 4. pontba foglalt utasítások a haza és a megye sérelmeit kívánták orvosolni, hogy többé ne ismétlődhessenek meg a törvénytelen rendelkezések, erőszakoskodások. a) 3 évenként hívjanak össze országgyűlést, b) a király gyakrabban, hosszabb ideig tartózkodjon az országban, c) a Helytartó Tanácsot helyezzék vissza törvényes jogaiba, d) a megyék és egyéb törvényhatóságok a nemesi alkotmányban előírtak szerint gyakorolhassák jogaikat, s ebben senki ne akadályozza őket, e) ha a király az ország törvényeivel ellentétes rendelkezéseket hozna, a Helytartó Tanács vagy egyéb törvényhatóságok figyelmeztessék — a végrehajtást az országgyűlés döntéséig függesszék fel, f) követeljék hazánk minden élő törvényének betartását és gyakorlását, 5. Sürgessék, hogy az 1790. évi országgyűlésen kirendelt deputatiók munkáit vegyék tárgyalás alá, s az ország sérelmeinek megszüntetésére alkossanak végre törvényeket, 6. Törvény által rendezzék az adó állapotát, 7. Tegyék szabaddá Magyarország kereskedelmét „nevezetes ága légyen a nemzeti kereskedésnek a dohány termesztés, mely ezen megye adózói nagy része tehetőségének kútfejét teszi" — ha orvoslást nem nyer, hamarosan elenyészik — „és ez által nem csak ezen megye adózói, de az egész ország érzékeny kárt vall." Kérik a nehézkessé vált igazságszolgáltatás problémáinak megoldását. A 11., 12., 13. pontokba foglaltak alapján a követeknek a Ludovika Akadémia felállítását, a bécsi Teréziánum Magyarországra hozatalát, s Pécsett akadémia létesítését kellett az országgyűlésen tárgyalásra kerülő kérdések közé felvetetniük. A megye határozott kívánsága volt, hogy ezeket a tanintézményeket magyar nevelők igazgassák nemzeti szokások szerint, magyar nyelven. 16. „Azon legyenek, hogy a magyar nyelv a hazában végre minden tekintetben és minden helyen közönségessé tétessen." 17. Magyarország különállását más tartományoktól az 1790. évi 10. te. értelmében mindenkor biztosítsák. 18. A törvényeket világos, határozott, félremagyarázásra okot nem adó stílusban fogalmazzák. Végül a 19. pont ismét a követekre vonatkozott. Kéthetenként tudósítást kértek az országgyűlésen folyó tárgyalások menetéről, különös esetekben gyakrabban is. Ha olyan probléma vetődne fel, melyre eredeti utasításuk nem tér ki, kötelesek pótutasítást kérni.

36 Az utasítás tehát kimerítően foglalkozik a nemzet sérelmeivel, a nemzeti önállóságot érintő kérdéseket a rendi nacionalizmus elképzeléseinek megfele132