Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

Tolna vármegyében, csatlakozva más haladó megyék mozgalmához, 1807ben bevezették a magyar nyelvhasználatot. Ettől kezdve a jegyzőkönyvek nyelve magyar, s csak elvétve találhatók latin nyelvű iratok. Ennek az új rendnek mintegy a szentesítését jelentette gr. Apponyi Antal főispán 1809. március 15-i beszéde, aki az akkori szokástól eltérően magyarul nyitotta meg a vármegyei közgyűlést.

1 Az ország önállóságáért 1790-ben megindított politikai harc abbamaradása után, a nemesség szinte teljes egészében támogatta a Habsburgokat forradalomellenes háborúikban. Napóleonban a francia forradalom örökösét, továbbfejlesztőjét vélte látni. A hazai feudálisok és a kormány jó viszonyának megteremtésében nagy szerepet játszott a háborúkkal járó gazdasági fellendülés is. A hadseregek élelmiszerfogyasztása a gabonakereslet növekedését és a terményárak emelkedését eredményezte. Az 1807. évi országgyűlés február 8-án kelt királyi meghívólevelét március 4-én, vármegyei közgyűlésen olvasták fel.

2 14 tagú bizottságot jelöltek a követi utasítások készítésére, melynek elnöke: Csefalvay Ferenc másodispán volt, s részt vettek még benne: Gr. Eszterházy László pécsi kanonok, Szluha Antal apát, Nunkovits Ferenc, Szluha Antal, Jeszenszky György táblabíró, Csapó Pál főjegyző, Pártsetits Ádám pécsváradi, Csapó Sándor tolnai praefectus, Dőry Károly és Szulyovszky Lajos főszolgabíró, Dongó Pál ozorai és dombóvári, Forster Antal szekszárdi és földvári uradalmi ügyész és Hajós Sámuel a vármegye első ügyésze. Még 4-én délután összeültek, s 5-én délelőtt a közgyűlés elé terjesztették munkájukat, mely „egy akarattal" mindent jóváhagyott.

3 A követek utasítása 16 pontból állt. A királyi meghívólevélben nem szerepelt, hogyan óhajt az uralkodó az ország megromlott állapotán segíteni, így utasításuk a későbbiekben, az országgyűlés folyamán kiegészítésre szorult. Kérték: az 1790—91-es országgyűlésen választott bizottságok munkáinak felvételét a tárgyalások során a só árát, melyet a király felemeltetett, szállítsák le a törvény által meghatározott értékre emeljék fel a sószállítás fuvardíját töröljék el a bankócédulákat, s helyettük törvényesen szabályozott értékű pénzt veressenek emeljék fel a katonáknak adandó termények árát. Sérelmesnek találták, hogy a 25 Ft-os bankócédulán Magyarország címere van, melyhez az ország nem járult hozzá.

4 Első követnek Cseh László első alispánt választották. A második követségre két jelölt volt, melyek közül Nedeczky Ferenc táblabíró még a szavazás előtt lemondott Dőry Vince főszolgabíró és táblabíró javára.

5 Az országgyűlés április 9-én kezdődött, Budán. A pénz értékének egyre nagyobb mérvű rosszabbodása miatt nyomott hangulatban folyt. Megnyitásakor gr. Erdődi József, az ország második kancellárja magyarul köszöntötte a királyt, aki latinul válaszolt.

6 Április 28-án követeik kérésére újabb utasítást adtak az országgyűlésen közölt királyi feltételek alapján a katonaság, adó, felkelő sereg, kereskedelem, törvénykezés tárgyában. 126