Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

Azok a törvények pedig, amelyeket az 1790. júniusától 1791. márciusáig tar­tó országgyűlés alkotott, sok tekintetben korszakalkotóaknak, vagy legalábbis egy új eszmei folyamat elindítóinak bizonyulhattak. II. Lipótnak 1792. március 1-én történt hirtelen halála után utóda, Ferenc főherceg már másnap, azaz március 2-án leiratban közölte a rendekkel, hogy kiváltságaikat, jogaikat biztosítani fogja és hangsúlyozta, hogy hat hónapon belül feltétlenül megkoronáztatja magát. Tolna megye egyeteme a március 19-i rész­leges, vagyis kisgyűlésén a leiratot tudomásul véve, Ferencnek a trónra való jogát minden ellenvetés nélkül elismerte. 76 Ígéretének megfelelően a trónörökös alig két hét múlva, a március 15-én kelt regálisával, a koronázási hitlevél kibo­csátása, a nemzetnek teendő eskütétele és megkoronáztatása céljából Budára már össze is hívta az országgyűlést. A meghívóban azonban hangsúlyozta, hogy a diétán a koronázásán kívül csak olyan ügyek tárgyalására kerülhet sor, amelyek­re „az ország haszna és fejlődése szempontjából feltétlenül szükség van". 77 A regálist a rendek az 1792. május 1-én tartott rendes, egyben tisztújító közgyűlésükön hirdették ki. Országgyűlési küldöttekké Jeszenszky Sándor első és Kajdacsy Ferenc másodalispánt választották meg, az ő akadályoztatásuk, vagy távollétük esetére általános helyettesükké pedig Dőry János megyei jegyzőt jelölték ki. 78 A követeknek adandó utasítások elkészítése céljából a közgyűlés ez alka­lommal külön bizottságot nem delegált, azok szerkesztésével Dőry jegyzőt bíz­ta meg. 79 A jegyző által hamarosan elkészített és a közgyűlés elé terjesztett uta­sítási javaslatot, amely csak már a múltban is adott egy-két rendi sérelem or­voslását sürgette „uno consensu", teljes egyetértéssel fogadták el a rendek. Az instrukció egyetlen fontosabb pontja az volt, hogy „a katonai szolgálat örökös­ségét a diétán szüntessék meg és azt határozott időponthoz kössék", ezenkívül egyébként az nagyjából csak általános elvi irányítást tartalmazott. A követek eskütétele után részükre az utasításokat a közgyűlés megbízó­levelükkel együtt rendelte kézbesíteni. 80 A nemzet 1792. június 6-án minden nehézség nélkül, ünnepélyesen kirá­lyává koronázta Ferencet, mégpedig Budán, ahol hosszú évszázadok óta nem lá­tott koronázást a magyarság. Majd az országgyűlés ellenvetés nélkül szavazta meg a királynak a francia háborúkra kért 5000 újoncot, az anyagi és pénzbeli adózást. Mindezt ellentételeként annak, hogy a király a nemesi előjogokat érin­tetlenül hagyta, amint azt Batthyány József, az országgyűlésen mondott beszé­dében ékesen, valahogy így fogalmazta meg: „a királyi hitlevélben az ország al­kotmánya örök bátorságba helyeztetett és a kötések változtathatatlanokká té­tettek". Az országgyűlés július hó 20-án már véget is ért. A diétáról hazaérkezett küldöttek a július 26-i megyegyűlésen tették meg a diéta lefolyásáról és a koro­názásról szóló szokásos összefoglaló jelentésüket, amelyet írásban is benyújtot­tak. Beszámoltak arról, hogy a megye sérelmeinek, panaszainak a tárgyalására az idő rövidsége miatt ezúttal nem kerülhetett sor, azokat a következő ország­gyűlés fogja majd napirendre tűzni. Tolmácsolták a király üdvözletét és azt az ígéretét, hogy esküjéhez híven, a törvényeknek mindenkor hű őre és végrehaj­tója kíván lenni. A közgyűlés a beszámolót helyesléssel vette tudomásul. 81 Ezzel az országgyűléssel elkezdődött egészen a francia háborúk befejezéséig tartó diétáknak az a sorozata, amit az ország népére, kizárólag a jobbágyságra, minden ellenszolgáltatás, sorsát könnyítő reformok nélkül, csak folytonos ter­het jelentett. 8' 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom