Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

Azok a törvények pedig, amelyeket az 1790. júniusától 1791. márciusáig tartó országgyűlés alkotott, sok tekintetben korszakalkotóaknak, vagy legalábbis egy új eszmei folyamat elindítóinak bizonyulhattak. II. Lipótnak 1792. március 1-én történt hirtelen halála után utóda, Ferenc főherceg már másnap, azaz március 2-án leiratban közölte a rendekkel, hogy kiváltságaikat, jogaikat biztosítani fogja és hangsúlyozta, hogy hat hónapon belül feltétlenül megkoronáztatja magát. Tolna megye egyeteme a március 19-i részleges, vagyis kisgyűlésén a leiratot tudomásul véve, Ferencnek a trónra való jogát minden ellenvetés nélkül elismerte.

76 Ígéretének megfelelően a trónörökös alig két hét múlva, a március 15-én kelt regálisával, a koronázási hitlevél kibocsátása, a nemzetnek teendő eskütétele és megkoronáztatása céljából Budára már össze is hívta az országgyűlést. A meghívóban azonban hangsúlyozta, hogy a diétán a koronázásán kívül csak olyan ügyek tárgyalására kerülhet sor, amelyekre „az ország haszna és fejlődése szempontjából feltétlenül szükség van".

77 A regálist a rendek az 1792. május 1-én tartott rendes, egyben tisztújító közgyűlésükön hirdették ki. Országgyűlési küldöttekké Jeszenszky Sándor első és Kajdacsy Ferenc másodalispánt választották meg, az ő akadályoztatásuk, vagy távollétük esetére általános helyettesükké pedig Dőry János megyei jegyzőt jelölték ki.

78 A követeknek adandó utasítások elkészítése céljából a közgyűlés ez alkalommal külön bizottságot nem delegált, azok szerkesztésével Dőry jegyzőt bízta meg.

79 A jegyző által hamarosan elkészített és a közgyűlés elé terjesztett utasítási javaslatot, amely csak már a múltban is adott egy-két rendi sérelem orvoslását sürgette „uno consensu", teljes egyetértéssel fogadták el a rendek. Az instrukció egyetlen fontosabb pontja az volt, hogy „a katonai szolgálat örökösségét a diétán szüntessék meg és azt határozott időponthoz kössék", ezenkívül egyébként az nagyjából csak általános elvi irányítást tartalmazott. A követek eskütétele után részükre az utasításokat a közgyűlés megbízólevelükkel együtt rendelte kézbesíteni.

80 A nemzet 1792. június 6-án minden nehézség nélkül, ünnepélyesen királyává koronázta Ferencet, mégpedig Budán, ahol hosszú évszázadok óta nem látott koronázást a magyarság. Majd az országgyűlés ellenvetés nélkül szavazta meg a királynak a francia háborúkra kért 5000 újoncot, az anyagi és pénzbeli adózást. Mindezt ellentételeként annak, hogy a király a nemesi előjogokat érintetlenül hagyta, amint azt Batthyány József, az országgyűlésen mondott beszédében ékesen, valahogy így fogalmazta meg: „a királyi hitlevélben az ország alkotmánya örök bátorságba helyeztetett és a kötések változtathatatlanokká tétettek". Az országgyűlés július hó 20-án már véget is ért. A diétáról hazaérkezett küldöttek a július 26-i megyegyűlésen tették meg a diéta lefolyásáról és a koronázásról szóló szokásos összefoglaló jelentésüket, amelyet írásban is benyújtottak. Beszámoltak arról, hogy a megye sérelmeinek, panaszainak a tárgyalására az idő rövidsége miatt ezúttal nem kerülhetett sor, azokat a következő országgyűlés fogja majd napirendre tűzni. Tolmácsolták a király üdvözletét és azt az ígéretét, hogy esküjéhez híven, a törvényeknek mindenkor hű őre és végrehajtója kíván lenni. A közgyűlés a beszámolót helyesléssel vette tudomásul.

81 Ezzel az országgyűléssel elkezdődött egészen a francia háborúk befejezéséig tartó diétáknak az a sorozata, amit az ország népére, kizárólag a jobbágyságra, minden ellenszolgáltatás, sorsát könnyítő reformok nélkül, csak folytonos terhet jelentett. 8' 115