Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint fogják képviselni. És ha valami olyan tárgy kerül napirendre, amelyre nincs utasításuk, küldőiknek azt bejelentik és magatartásukra nézve pótutasítást kérnek. Az eskü letételére a megyék különösen II. József alkotmányellenes uralkodásának a megszűnte után fektettek súlyt. Zala megye például azt indítványozta, hogy „az országgyűlésen azoknak a követeknek, akik esküt nem tesznek, vagy nem tettek, a szavazatai semmibe se vétessenek"^ Az országgyűlési naplók másolására és az adminisztrációs munkák ellátására a követek mellé egy — esetleg több nemesi származású irodistát (kancellistát), szolgálattételre pedig mindegyik követ részére egy-egy megyekatonát rendeltek ki. A követek és kísérőik a diéta idejére napidíjban részesültek, útiköltségük megtérítése mellett. Az 1647: 134. t. c. alapján, amíg az országgyűlés tartott, a követek mindennemű adó fizetése alól mentesek voltak. Az 1723: t. c. életbe lépése után a diéta idején a törvény oltalma alatt állottak. Kötelesek voltak viszont küldőiket a diétán történtekről meghatározott időközökben rendszeresen tájékoztatni. Végül az országgyűlés berekesztése után annak egész lefolyásáról a megyei közgyűlés előtt részletes szóbeli beszámolót kellett tartaniok. Az írásbeli követi jelentések csak későbben, Tolna megyében is az 1790. évtől váltak szokásossá.

5 II. Tolna vármegye 1544—1686-ig egész terjedelmével török uralom alatt állott. A bécsi udvar ezért az 1557. évtől kezdve teljesen megszűntnek tekintette a megyét.

6 Részére csak az 1686. évi felszabadulás után küldhetett a király országgyűlési meghívót. A tíz évig tartó kamarai igazgatás, majd a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt sem vehetett részt a megye az országgyűlés munkájában, jóllehet a megye igazgatási szervezete 1696-ban már megalakult ós az 1709-ben kezdődő diétára már kapott is meghívót.

7 Első ízben mégis csak az 1712. évi diétán jelenhetett meg a megye kiküldött követe. Az 1712—1848. eltelt 136 év alatt az uralkodók mindössze 22, tehát átlagosan minden 6—7 évben hívtak egybe országgyűlést, noha minden harmadik évben kellett volna diétát tartaniok. Az országgyűlések sűrűsége azonban változott. A napóleoni háborúkban az adó- és újoncmegszavazás céljából többször hívták össze, de 1712—1789-ig összesen csak 6-ot, átlagosan 13 évenként, de az utolsó 24 évben egyet sem. Tanulmányunkban részletesen ismertetjük a megyének a reformeszmék jegyében fogant 1790. évi országgyűléstől — az eszmék beteljesedéséig, 1848-ig tartott diétákra történt felkészüléseit. Kivonatosan meg kell emlékeznünk a teljesség kedvéért még az 1790. évet megelőző országgyűlésekre való előkészületeiről is. így tehát már az 1712. évtől kezdve fogjuk vizsgálni, milyen intézkedéseket tett Tolna megye az országgyűlési meghívók kézhezvétele után. Felsoroljuk névszerint kiket választott meg a megye közgyűlése a diétákon való képviseletére. A küldötteket bizottsági előkészítés, vagy egyhangú döntés alapján, milyen utasításokkal látta el. Ismertetjük továbbá azt is, hogy a követek mennyire feleltek meg megbízatásuknak és miképpen számoltak be a diétán végzett munkájukról. Az 1712. május 12-én Pozsonyban, III. Károly koronázása alkalmával tartott ünnepélyes országgyűlésen a rendek a Bécsben hivatalnokoskodó Száraz 100