Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

IRTÁSOK, RÉTEK, KASZÁLÓK - A rétfoglalás és irtás módja

következőt olvashatjuk: a „Város partyán 2 ember kaszálló, (nagyságú rét) mely nagyobb résznyire csalitos Erdőkből áll"

13 ,,7 esztendőnek előtte egy darab erdőből rétet vett" — olvassuk egy másikon.

14 Irtás — egyenlő foglalással, az irtás tényleges véghezvitele nélkül is. Ha a közösség, a város tudta nélkül történt, jogtalan. Egyesek azonban engedélyt szereztek arra, hogy az erdőből rétet csináljanak. „Kis Mihál bizonyos irtását, m,ely ennek előtte erdő volt és Attya által elfoglalva és ielölve volt László Gyurka és Kis István által kiirtatott, instál, hogy neki adjudicaltassák." — Olvassuk egy tanácsülés jegyzőkönyvében. A bíró végzése szerint a nevezett nem kapta vissza irtását, mert „Kis Mihál János Attyának az Erdőhöz semmi jussa nem volt és Uraság avagy a Város magisztrátus híre nélkül erdőt foglalni, avagy irtani szabad nem volt, sem pedig elbillegezni, azért örökségének nem tulajdonithattya, mivel azon darab irtás említett László Gyurka és Kis István által kiirtatott és látván ezt, semmit sem szólt."

15 Erdő — a közösség területe. Az olyan kerítés (a foglalás jelölése), mellyel az erdőt is „körül kerítik.. . mindenkor a köz haszonnal ellenkezik és a Publicumnak kárára vagyon." — Olvassuk egy tanácsülési végzés indokolásában.

16 A rétben való favágást megbüntették, mert „jól lehet vevő levelei legyenek a Kandánál Szálló Rétrül és Kertrül, de az Er'dőrül, mellyel a pretendált Rét tele vagyon, emlékezet nincs."

17 Az erdőnek nyilvánított területeken a kaszálás is tilos, nemcsak az erdő kímélése érdekében, hanem azért is, mivel az a közösség területe és abban senki mások kizárásával magának több hasznot nem szerezhet. „Megkérdeztettek Városi Uramék, hogy ha az Rihát kaszálni kiványák-e, vagy pedig erdőnek meg hagyni, melyre elvégeztetett Valameddig a Város az előtt is az Ingenieur múlt méréskor ki mutatta, addig szabad légyen most is kaszálni, azon fölül pedig egy kaszavágást se szabad légyen, hanem erdőnek meghagyattatik, hogy az erdő nevelkedjen. Ide járul az is, hogy még más helyeken is, a hol erdő nevelkedik, a kaszálás tiltatik."

18 Egy másik feljegyzés szerint az erdőben kaszálók azt a súlyos büntetést kapják, mint akiket lopáson érnek. Még világosabban mondja ki az erdő sérthetetlenségét a tanácsülési jegyzőkönyv 1810. június 15-én kelt bejegyzése. Ezen a napon ugyanis egy mohácsi lakos azt a panaszt tette, hogy rétjének füvét két megnevezett gazda marhái lelegelték. „De — olvassuk a tanács végzését — megvilágosodott, hogy az nem Rét, hanem Erdő, következésképpen a Panaszolkodó a tilalmat által hágja, melyre nézve végzés... hogy minden további irtásoktól eltiltatik és helytelen keresititül elmozdíttatik, mivel az nem tulajdona" Dunaszekcsőn az uradalom jóváhagyásával néhány jobbágy a mohácsi határszélen, nehogy ott a mohácsiak irtsanak maguknak, „Helyet ritkítottak és mint Rétet használták, legg inkább, hogy a határra vigyázzanak." Tehát jogot nyertek egy hely magánhasználatához, melyet rétként hasznosítottak, bár az nem volt ténylegesen rét, csak ritkított erdő.

19 RÉTFOGLALÁS ÉS IRTÁS MÓDJA A rét foglalásának és az irtásnak jogi feltételei és tényleges lehetőségei falvanként különböztek és az elmúlt két évszázad alatt sokat változtak. A XVIII. század utolsó évtizedéig a foglalásokat és irtásokat a kifejezetten tilossá tett erdőkön kívül az úrbéri szerződések is biztosították. A decsi úrbéri szerződésben 282