Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

ÁLLATTARTÁS - Marhák

állat volt. Ebbe a gulyába a 3—5 éves tinók kerültek, akik a rideg gulyán a folyató üszőket zavarták volna. Az istállózó tartás nagyobb kiterjedésével 1932 —33-ban ez meg is szűnt. A tehenekkel a pásztor minden este hazajárt. Ez napjainkig fennállott. A kint háló, vagy rideg gulyán voltak a századfordulóig az ellőben lévő tehenek is. Ezt a gulyát Szengyörgykor verték össze és örzsébetig, vagy Mindszentekig kint hált. Ez után kisebb csapatokra szaggatták szét és egyénileg legeltették és teleltettek. Decsen, ahol az emlékezet szerint a múlt században a legtöbben maguk legeltettek, 1789-ben már marhapásztorokat szerződtettek. Ebben az esztendőben kelt az ökörpászor, a fejősmarhapásztor és a gulyás 'bérlevele. (Az 1784— 1785-ös számadás könyvben még nincs pásztorfogadásról feljegyzés.) Ezután 1791. és 1797-es esztendőkből találunk pásztorszerződést a jegyzőkönyvben. „1797., ökör pásztor bére: Nagy Jánosnak fizetése minden marhától Bocskor pénzzel együtt lOx, a fél marha számiul 5 x egytől. Két öreg marhátul egy kenyér, fél marhátul négytül egy kenyér, ezenkívül főzeléket, akitől mi lehet. Az őrzés lészen Szentgyörgy naptul fogva minden szentekig." (1789-ben 7 krajcár volt ökrönként, 1791-ben 9 krajcár és 1—1 krajcár bocskorpénz. 1789ben megjegyezték, hogy „Szent Mihályig, ha az idő úgy hozza, Mindszent napig", 1791-ben pedig „Szentmihály napig, vagy azután 2 hétig".) „Fejős marhapásztor fizetése 1797. Menyhárt Ádám és Kotsis János Feles társak; ezeknek minden marhátul kész pénz egytől 7 x két marhátul 1 szita búza, vagy 1 kenyér, Bocskor pénz minden marhátul 1 pénz. Az őrzés Sz. György naptul fogva minden Szentek napjáig lészen. Sor Fejés egy sor lészen. Főzeléket kitől, mi telhetik. Ha pedig az idő úgy hozza magával, Szt. Márton napig kell az őrzésnek lenni." (1789-ben „1 forduló fejés... minden este a helységbe behajtani.. " 1791-ben „1 sor fejés és Szt. Mártonig őriz") „Gulyás fizetése 1797. ör Szabó András, Jánosnak minden marhától bocskorpénzzel együtt 10 x. A fél Marha számiul egytül 5 xr. 2 marhátul 1 szita búza, fél marhátul négytül 1 szita búza. Szent György naptul fogva Mindenszent napjáig. Ha az idő engedi, ha nem, Sz. Márton napig, ha fog kívántatni." (1789-ben csak címül írták fel, hogy a „gulyásnak", de nem írták meg a bérlevelet. 1791-ben Szent Márton napig való őrzés áll csak. A később pásztorfogadásokról hiányzó feljegyzések nem bizonyítják azt, hogy a falu nem fogadott többé pásztort, mert velük kapcsolatos ítéletek jegyzőkönyveiben szerepelnek. Például 1803-ban „Döme Mihály gullyás nem tud számot adni egy háromesztendős üszőről" és kátrérítést fizet. 1822-ben az 1797-ben felfogadott Menyhárt János tehénpásztor elveszett borjú árát illetően egyezkedik a tulajdonossal. Hasonló feljegyzések vannak 1825., 1826., 1842-ből. 1838-ban Kis Rátz János és Rostás Mihály gulyások elől 7 marhát lopnak el a betyárok 410 Forint értékben, melyet meg kell fizetniük, ökörcsordás bojtárt, gulyás és csikósbojtárt ítélnek el 1796., 1850. és 1851-ben. 1873-ból való az utolsó bejegyzés pásztorokra vonatkozóan: „Miután a gulyabeli jószágnak élelme annyira megfogyott, hogy éhendögléssel küzdenek, a Lankóba való legeltetés megengedtetetett".

105 A múlt század végén a tehéncsorda és az ökörcsorda a Belső Mezőre járt. 1895. tájban már csak 30 ökör gyülekezett össze kihajtásra és ezért az ökörcsorda megszűnt. Egyesek szerint a múlt század közepén az ökörcsorda Isztrárába járt ki és 300—400 ökör volt benne. Este, reggel, a mai katolikus templom helyén lévő álláson tartózkodtak, onnon vitte el a gazda munkára és oda hajtotta este vissza. 364