Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat

kön nem folyik és e szerint kárt sem tészen. Az alsóbb és második Kis Duna Foka Torka, mely is a Kerülő Dunábul szakad, ennek szélessége Nyolcadfél öli, mélysége másfél öli, hosszúsága pedig a Detsi ötsényi határokon keresztül terjedő és mind két helet Kis Dunának nevezít/ak

j és magában semmi károkat nem okoz, és ebbül ugyan ki folyó Dár, Sebes fok és Malomfoki vizek mivel töltéssel jó gondviselés alatt tartatnak és sok árvizek idején is sem(m)i kárt nem okoztatnak és a mi ár víz miatt tett eshető kárvallásaink Báta felől történnek. Ellenben pedig ezen említett Kis Duna tartja Helységünket Ivó vízzel, belső földünkön járó Marháinkat itatással, hajon is tsónakon Bajára is tovább fel s alá járással, sőt minden vizeinket hallal és halászattal..." — olvassuk a decsi jelentésben. A bíró és az elöljáróság megtette tehát a jelentését, de kéri a fokok további fenntartását. Csak az alulról Báta felől jövő vizet tartja károsnak, akár a madocsaiak, vagy a gerjeniek. Pilis, Alsónyék és Bátaszék egyetlen fokot sem említ, mivel nem határosak a Dunával, az összeírás pedig csak a Dunából nyíló elsődleges fokokra kíváncsi. Báta 10 fokot jelent. „Ásvány fok, Pap tava fok, Ferde fok, Forgó Fok, Hot Duna Fok, Böde Fok, Bárdos Főkja

} Kis Duna Fok, Mester Mihál fok, Gémes Fokja, Pörből fok, — ugyan szeremlei határban vagyon, de Bátai terrénumnak leginkább ártalmas. Ezen fönt specificált Fokok is mind edgyik ártalmasak a Holtt Duna Fokon kívül, mert ha az el rekesztetnék, a kaszálásokra kiöntött víznek semmi regresszusa nem lenne és így szüntelen a legelő mezőn és kaszállásokon uralkodna". Szélessége 1 1/2 öltől 6 ölig, mélységük 1 1/2 öltől 2 such-ig terjed. 20 Baranya megye hasonló célzatú fokösszeírásáról nincsen tudomásunk. Tolna vármegye a beküldött jelentéseket összegezte és tüstént intézkedett betöltésükről, mégpedig sajátságos módon. A megye falvainak lélekszámát egyrészt, másrészt a fokok szélességét véve alapul, minden egyes falunak kijelölte a Duna mentén azokat a fokokat, melyeknek eltöltését el kellett végezze, így pl. Bölcskén a 600 Ölnyi alacsony partszakasz betöltését mintegy 25 Tolna megyei falura bízta Ozorától Nagydorogig és Földvártól Tamásiig. A többi Duna menti falu fokainak eltöltését többnyire arra a falura bízta, melynek határában volt. Ezen felül a szállítás nehézségei miatt a Duna menti és azokkal közvetlenül szomszédos falvakat karók

s rőzsekötegek készítésére is kötelezte, egy-egy ölre 8 karót és 8 rőzseköteget számítva. A falu által kiállítandó karók és rőzsekötegek számát dicák szerint állapították meg. 21 Vertícs Ferenc mérnök még ez évben jelentést küldött a munka előrehaladásáról. A közvetlen Duna szélén épült alacsony gátat az első áradások elmosták. 1779-ben a helytartótanács utasítja a megyét az elrongált töltések helyreállítására, erre azonban a költségek magassága miatt már sor nem került.

22 A fokok betöltésével a régi vízgazdálkodás leglényegesebb létesítményét tették működésképtelenné és megindult az új szellemű vízrendezés. A fokok betöltésének következményei egyelőre azonban nem az új, hanem a régi vízgazdálkodás helyességét igazolták, mert mindaz bekövetkezett, amitől a decsi, nyéki, pilisi jobbágyok féltek. Közel 100 esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a dunai védgátak valóban hasznot is hozzanak a víz menti lakosságnak. A Duna menti nép szomorú helyzetét a gerjeniek 1780-ból való könyörgő leve^168