Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Folyóvizek

dus—Hódos folyócska azonos a XVIII., XIX. században egyszerűen Fok-kém emlegetett vízzel, melyet a meder szabályozása után már csak Kanális néven ismertek Madocsa határában. Az is valószínű, hogy ugyanez a Hódos vize a középkorban Sár néven szerepelt.

17 A pusztán álló köznevekből és azokból főként -ás, -és képzővel alakított helynevek nagy száma fordul elő többször területünkön, főként a hely jellemző növényzetére és állatvilágára utalva: Haraszt, Harasztos, Cser, Cseres, Nyáras, Tölös stb. A legtöbb köznév jelzős szerkezet segítségével lett helynévvé, pl. Lapos tó (Báta). A köznév jelzője utalhat annak minőségére; Nagy tó (Alsónyék), valamivel való ellátottságára; Füzes tó (Decs), alakjára; Hosszú tó (Alsónyék), keletkezésének módjára; Ebvájta fok (Szekcső), a névadó faluhoz való viszonyára; Elővízhát (Pilis). Ide tartoznak a birtokos jelzővel ellátott névszóból képzett helynevek. Amennyiben a birtokos jelző személy-, vagy családnévre mutat, úgy az illető helyet az ilyen nevű személy, család birtokolta, használta első foglalás jogán, vagy más szerződés, bérlet formájában. Nem egyszer annak létesítőjére is utalhat. (Lásd későbbiekben a fokoknál.) A birtokos jelzős szerkezet gyakran utalhat bizonyos természetes összetartozásra: Hegyalja (Pilis), Egyházalja, vagy ahogy Pesty dunapataji helynévanyag-gyűjtője megjegyzi: „Miként a dunai áradások alkalmával a Dunából kifolyó ágak és ezek szinte fokoknak és medreknek neveztetnek — az azok mellett elfekvő magaslatok szinte fokhát, mederhát, mederoldal nevet viselnek." (Ezt úgy kell értenünk, hogy van) Csók foka (s ehhez tartozik) Csók hát, ad analóg Dunahát. A térszíni formák gyakran zoomorf képzettársítással kapnak nevet: Gyöngyösmellék (Decs), lófarka (Dusnok). A példákkal már a helynévanyag jelentéstartalmát is érintettük. A következőkben éppen a helynévanyag jelentéstartalmának felhasználásával megkísérelem vidékünk természetes és mesterséges víz- és felszínformáinak növényés állatvilágának képét megrajzolni és jellemezni. Folyóvizek A Duna kialakulásának és vízjárásának rövid jellemzését a táj természeti adottságainak általános bevezető leírásában már megkezdtem. A továbbiakban részletesebben az itt élő nép szemléletén keresztül folytatom ezt, hangsúlyozva, hogy az elnevezéseket, a terminológiát nem az ember elvonatkoztató, rendszerező kedve, hanem a szükség^ a használatbeli értékelés hozta létlre. A Duna, vízével, a bemutatott árterület és közvetlen szomszédsága életének fő alakító tényezője. A nép Dunának, Nagy, vagy Folyó Dunának nevezi a főfolyást. De Duna a neve a belőle természetesen kiszakadt ágaknak is. A mellékágaknak általában Kis Duna a neve, ezzel a nagy Dunához mért kicsiségét, keskenyebbségét, s egyben függőségét is kifejezik. Ezt az elnevezési rendet vette át az oklevelek latinsága is: Juxta magnum Danubium, per parvum Danubium.

18 A Kis Dunák ugyanis a Nagy Duna vízállását követik mind_ addig, amíg közvetlenül összefüggnek az élő vízzel. A mindennapi szóhasználat és helynévadás a faluhoz, településhez legközelebb eső élő Duna-ágat emlegeti még a puszta Duna névvel a Nagy Dunán kívül. Félreértések elkerülése végett, ha nem erre gondol, hozzáteszi, hogy Nagy Duna, Folyó Duna. így 12