Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Folyóvizek
Decsen „Túl a Dunai Szálláson" nem a Nagy, hanem a falutól nem messze lévő, egykori Kis Duna, ma holtág, túlsó felén települt szállásokat értik. Bár a köznyelvben az „öreg" gyakran áll a „nagy" helyett, a Dunák elnevezésében az Öreg Duna, Vén Duna (Báta) az egykori főfolyást jelenti függetlenül annak nagyságától, öreg Duna így pl. a Mohácsi szigetet keletről övező Baracskai Duna is és Vén Duna egy ugyancsak régi főfolyásból visszamaradt holtágnak a neve Bátán. Az egyik, vagy mindkét végükön elzáródott Duna-ágaknak** amelyekben már nincs mozgó, élő víz. Döglött, vagy Holt Duna a neve (Báta, Tolna). Holtágat jelentett a Csök Duna is (Mohács, 1744). Ahol több Holt Duna-ág van, ott jelzővel különböztetik meg, mely alakjára vagy szomszédságára utal. így Madocsán volt Hosszú Holt Duna és Kerek Holt Duna (Madoesa, 1828-as térkép), Decsen Nagy Holt Duna és Rezéti (Holt) Duna (1770). A mellékágak, Kis Dunák közt is jelzőkkel tettek különbséget. „Visszafolyó Kis Duna" felső bejárata sekélyebb volt és így alacsony vízállásnál felülről már nem kapott vizet és áradáskor alulról nyomult felfelé benne a víz ? a Duna főfolyásával ellenkező irányban. A szabályozások során készített mesterséges medreket, kanyarátvágásokat a nép Vajasnak (Báta), Ásott vagy Ásás Dunának hívja. (Bogyiszló, Decs). Sár vagy Sárvíz vidékünk legnagyobb folyója a Duna után. Régi nyelvünkben valószínű csuvasos jellegű török nyelvből vett kölcsönszó, köznév, melynek jelentésével Bárczi foglalkozott. Jelentése a török nyelvekben mocsár. 19 Az oklevélszótár is ezt adja meg első jelentésként. 20 A felsorolt számos adat a középkorból inkább széles, mocsaras partok közt mozgó vízre engednek következtetni. Vidékünkön kétségtelenül folyóvizek viselték ezt a nevet^ mégpedig több helyen is. Oklevelekben előfordul Madocsa határában 1320-ból. Egy kisebb víz folyt ezen a néven a Paks és Fadd közötti dombok alján is a Dunával párhuzamosan kb. a későbbi Szentgyörgyi csatorna helyén, mert még a József császárkori térképen az említett domboktól a Dunáig terjedő mocsaras terület neve „Sárköz-Morasí". A legnevesebb a Sár folyók közt az, mely a Bakony alján eredő patakok (Séd, Pét, Inota) és a Székesfehérvár körüli Sárrétnek a vízét vezette le dél felé és fele útján, Simontornyának tájékán felvette a Kapós és a Sió vízét is, s így Sárvíz néven érte el Szekszárdnál a Szekszárd—bátai dombvonulatot. Ennek alján elkígyózva, Bétánál szakadt a Dunába és így adott nevet a Sárköznek. 1855-ben a Sárvíz folyását megváltoztatták ? körülbelül az egykori Palánki hídtól (Szekszárd és Agárd között) folyását kelet felé fordították és bevezették a Tolnai vagy Taplósi Holt Dunán keresztül a Dunába. Ezzel a Sárvíz elkerülte a Sárközt, s mintegy 30 kilométerrel megrövidült a folyása. Sárfok és Sártó ismeretes Mohácson, a Szigeten is, de ezek kisebb jelentőségűek (Pesty és 1762-es határjárás jegyzőkönyve). A negyedik, vidékünket érintő az egykori szekcsői (felszekcsői) határon átfolyó, Sár folyóról újra csak okleveles adatokból értesülünk. 2 * Közvetlen szomszédságunkban, nevezetesen a Duna bal partján több helyütt felbukkan fok-névként: Sártüfok (Fájsz), Sárfok (Bogyiszló). Irodalomban és a nép nyelvén is ismeretes a Kalocsai vagy Pesti Sárköznek nevezett terület. Ez a Dunától K-re elterülő Sárköz megnevezés nem vezethető vissza olyan világosan egy Sár folyóra, illetve annak a Dunával alkotott közére. Az említett Sártüfok és Sárfok nem jelentős vizek és a Sárköznek nevezett nagyobb területnek csak egy kis részét érintik. Valószínű, hogy az itteni Sár 13
