Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Decs

akartak felküldeni adójuk fejében, de „a nagy és szőrtelen hadak járásában semmi módunk adónknak felküldésében." 1 ^ Ezek a régi írásbeli feljegyzések alapján rögzíthető tények. A helyi hagyomány nem mond ellent, csak kiszínezi és megdöbbentő részletekkel gaz­dagítja Decs múltjáról rajzolt képünket. Így a törökökről fennmaradt a száj­hagyományban, hogy azok kint a szőlőhegyek alatt laktak. Több török kutat (forrást) tartanak számon a szőlőhegyekben. Az ún. Csurgóról, a Kútvölgyben azt mesélik, higy ide jártak a török lányok pávákat itatni. „Régen a pávákat hajtották ide a török lányok, ezért volt alacsonyan a vájujik. Kecskefej volt benne, azon folyt a víz. Ezt a vájut elvitték egy pincébe." „Az erdőn (fenn) a hegybe a török szultán lakása volt. A városbeli török szultáné. Akkoriban Vá­roshelyen (vagyis Ete város helyén) nagy város volt. 999 mészárszék volt benne. (Mások tudomása szerint 36, vagy 32.) Magyarok laktak itt, de a törökök el­pusztították. Ez itt (Decs) lápos volt, idemenekült a lakosság. A református templom hátulja török templom volt, azt egy sánta török lány építette. 1 ^ Az összetelepedésről sokan tudnak. „Kint laktak (az ősök) Ete városá­ban, a Vargák, Bóliak, Oláhok, és akkor a háborúk miatt az asszonyokat oda­telepítették Asszonyfalvára. Azért nevezték azt úgy, mert ott (azt a helyet) sohasem viszi el a víz. Aztán a decsi nép elgondolta, hogy nem mennek oda a főútvonalra (ti. vissza Étére). Mikor kezdtek volna települni (a menekülés, a futás után) földet művelni, igen messze voltak Asszonyjdívától. Megkezdték ezt a dombot (megszállani) ahol most Decs áll. De csak két utca, ez a Bucsak volt a legrégibb. Ezek mind itt módos gazdák voltak." „Asszonyfalva is akkor pusztult el, mikor Ete, de a törökök oda nem fértek, a decsi egyház történetében az van, hogy a Duna szeszélyes hullámai miatt pusztult el... Allíthatólag a mi famíliánk is asszonyfalvi volt. Az ősi ház elhelyezkedéséből gondoljuk. A régi monda szerint, mikor az asszonyfal­viak bejöttek, azt az utcát a papjukról, református lelkészükről nevezték el Pándzsó utcának. Mert abban az évben csak egy házat építettek fel, a papju­két. Az volt az első ház. A többieknek meg kellett várni a nyarat. Mindenféle fészerekben húzódtak meg. 5 utca volt régen, öreg utca (ennek déli része a Bucsak), Faluház utca, Közép utca és Pándzsó utca. Voltak ősi Szelek is Decsen, de őseinknek ott volt a háza a Pándzsó utcában. A szomfovai erdészház az asszonyfalvi templomra épült. Közvetlen előtte megy el a védtöltés. A falu magaslatait meglátjuk, arra alacsony a töl­tés..." „Itt laktak bent Decsen Bucsakban, földjük meg kint volt (vagyis külső földeken Ete területén). Káposztás és hagymáskertjük Szomfován. (A decsiek Asszonyfalvát mindig Szomfovának nevezik.) Oda mentek ki ladikkal, csónak­kal gyomlálni." Néhány családról azt tartják, hogy török származék. így a Gamósokról. Egyesek szerint Étéről származtak a család ősei, de a családi hagyomány sze­rint : ,,összes nemzedékünk Tolnáról gyütt le ide a hitüldözés után. Az őcsényi Gamósok Decsről mentek oda. Halászok voltak és ezt a legalsó dombját a falu­nak, a Bucsakot szállták meg. Nagyapánk mesélte, hogy az ősünk ott volt a török gulyása. Volt egy török levelünk, de azt a néném, amig katona voltam eladta egy Hajdekker nevű ügyvédnek 1915-ben... pedig nem lett volna jogos, az mindig a legidősebb fiút illette volna. Fiuágon származik mindig, az mondta az öregapám. Űtlevél vagy pénzlevél volt az." „A törökök elvették a magyar 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom