Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Bogyiszló
A középkori Bogyiszlóról keveset tudunk, oklevelekben ritkán emlegették, de úgy tűnik, hogy nagy, Kül- és Belbogyiszlóra tagolódó határán található helynevek egy része középkori falvak emlékét őrzi. Az Árpád-korból csak Kis és Nagy Dalocsa falu voltáról vannak okleveles adataink, de lakott helyek lehettek még a fent említett belbogyiszlói határban Karasz és Pusztabogyiszló is. Mindkét falu egykori létezéséről tud a néphagyomány is: „Belbogyiszló község a nép ajkain itt származott monda szerint már 1380-ig év előtt fenn állt (sic). Népesült pedig a határban szét szórva volt kisebb községekből: jelesül Karasz, Kis és Nagy Dalocsa és Puszta Bogyiszlóról. Nagy Dalocsán a templom romjaira mái napon is találhatni, Karasz tatár futáskor lett faluvá, melyet a nép monda szerént egy Kara nevű üldözött magyar az által telepitett meg, hogy futás közben magát elszánván kezében tartott buzogányát a földre elhajította és azon esetre ha tovább menne, magára karja elszáradása mellett átkot mondott — miről Kar asz lett. Kis és Nagy Dalocsa egymástól egy a Dunából kiszakadó ág által elkülönítve két Dalocsa nevű testvér által szállatott meg . .. Puszta Bogyiszló . . . nevét az első itt letelepedett Bogyiszló nevű embertől vette," — olvashatjuk Pesty Frigyes kérdéseire beküldött válaszban. Bármennyire is tudálékosan hatnak ezek a magyarázatok, valószínűségét, illetve valós alapját, a következők bizonyítják: 1. A bogyiszlóiak ma is úgy említik Dalocsát, hogy falujuk régen ott állott. 2. A Dalocsáról való betelepedés emlékéről nemcsak Pesty Frigyes számára adatokat gyűjtő jegyző tudott, hanem megemlíti, mintegy száz évvel azelőtt lezajlott kistolnai—bogyiszlói határper jegyzőkönyve is, melyet Tolnával kapcsolatban már idéztünk. 3. A Dalocsai családnév Bogyiszlón 1720 és 1726 közt szerepel. Ekkor a falu református prédikátora Gregorius de Dalotsa. 93 4. A Karasz helynév elég nagy területet foglal magába, nagyjából egy egész falu határát. A Karászi Gátház az Ásott Duna bal partján, körülbelül 7 kilométerre van az ugyancsak a bal parton délebbre fekvő Karászi erdő középpontjától. Közöttük az Ásott Duna mindkét partján megtaláljuk a Karasz vagy Karászi fokot, melyet a Duna átvágása metszett ketté. A Nagy-Duna és a Holt Duna, az utóbbi 1854 óta a Sió torkolata szegében lévő terület neve, mai térképeken is Karasz, a Duna jobb partján. Találkozunk Karászi családnévvel is Bogyiszlón. Amennyiben a Karasz a Karaszó-ból, tehát az aszó szó összetételéből származik, a hagyomány gondolattársítása nem is indokolatlan, bár az asz igéből -ó képzővel formált köznév eredeti értelme is elhomályosult. Az aszó nyelvünkben régen rét, pataktól átszelt rét, száraz völgy jelentésű volt és így lehetséges, hogy köze van az aszik = szárad igéhez. 94 A Karaszó — Karasó — Krassó — Karasica folyónév többször előfordul földrajzi névadásunkban. Az összetett tulajdonnév első tagja Kara, törökül feketét jelent. A Karászi fok tőszomszédságában kétségtelen török nyelvű névadásra utaló más helyneveket is találunk. Így pl. Besenyőt és Ollárt. 6. Bogyiszló valóban személynévi eredetű: Bogoslava „őrködésben jeles". 95 Külbogyiszló határában a következő helynevek minden kétséget kizáróan elpusztult falvakra vonatkoznak, mivel az 1690-es összeírásban mint a solti járás elhagyott helyei szerepelnek: Szentkirály, Szentistván és Adács. 96 Adácsra vonatkozóan azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez az itteni Adácsot jelöli. A néphagyomány megerősíti ezt, de ennél több egykori faluról is tud. „Szentkirály... itt találtatik egy templomnak földben levő romjai és temetőhely, melyek most kerteknek használtatnak. Szentistványi dűlő... itt találtatik egy templom földben található maradványai, az úgy nevezett Szent90
