Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
A megye, miután az egykori „apátsági" épületekből átépített megyeházát később tovább kívánta bővíteni, támogatta a gazdaságilag erősödő polgárság azon törekvését, hogy a régi templom helyett más helyen egy újat és nagyobbat építtessen. E törekvések beteljesülésének egy hamarosan bekövetkezett tűzvész nyitott utat. 1794. augusztus 7-én reggel 9 órakor a Bartina mögött tűz ütött ki, amely 4 óra alatt a város 600 házát hamvasztotta el. Leégett a megyeháza, az apátsági templom, a plébánia és a közelében lévő összes épület. A toronyban a harangok megolvadtak. A gyorsan terjedő tűz dacára, Szluha apát a már égő templomból kimentette az oltáriszentséget, a miseruhákat, egyházi edényeket — bár ezek már tüzet fogtak — és kihozta még a főoltár képét, amely a Megváltót, a templom védőszentjét ábrázolta. 92 A nagy tűzvész után egy hónappal, szeptember 8-án készült irathoz készítették azt a tervet, amely már jelöli az új templom helyét (32. kép). A helyszínrajzon látható körvonalakban a régi templom, a megyeháza és a domb körvonala, amelyen azok álltak. Az új templom helyétől észak, északkeleti irányban a régi telkek mellett a terület rendezésére utaló, szabályosan haladó utcák jelölése figyelhető meg, amely azonos a város e részének mai elrendezésével. A rajzon egy nappal későbbi dátum olvasható, mint az említett iraton, s mindkettőn megtalálható, más nevekkel együtt Joannes Latinovits tisztségviselő neve. Ezen a rajzon még az északi várfal középső szakaszán lévő, a falsík vonalából kissé előreugró régi kápolna maradványát is jelezte készítője. Az „apátsági" templomot 1800—1805 között bontották le. A bontással egyidejűleg épült fel az új, ma is álló plébániatemplom, amelyhez felhasználták a régi templomból kikerült építési anyagot. A bontás megkezdése előtti években készült a régi templom utolsó ismert ábrázolása, alaprajza. 93 III. A MEGYEHÁZA TÖRTÉNETE A megyeháza az egykori apátság romjai felett emelt plébániai épületeknek a megye által történt megvásárlása (1783) után kezdte meg működését Szekszárdon. A megvásárolt épületeket átalakították, hogy azok új rendeltetésüknek megfeleljenek. Így a megyeháza történetének előzményei Mérey Mihálv és Trautsohn apátok építkezéseiben lelhetők fel. Ezek az épületek külső megjelenésükben az első megyei építkezések idején változatlanok maradtak (15. kép). 9 * 1. A megyeháza 1783-ban A megyei székhelynek Szekszárdra való költöztetését már az 1779 januárjában ott megtartott közgyűlésen kimondták egy szótöbbséggel. Akkor azonban még új megyeházát akartak Szekszárdon építeni. Az 1730-ban, január 17-én Simontornyán megtartott közgyűlés hosszú feliratban indokolta meg a Helytartó Tanácsnak a Szekszárdra való költözés szükségességét. E feliratban azt is kérték, hogy engedjék át részükre a folyó ügyek intézésére és a közpénzek őrzésére a szekszárdi vár két szobáját, valamint az uradalmi börtönök egy részét. Az itt említett börtön a szentély mögötti magtár alatt lehetett (15. kép). Talán ez a részleges beköltözés indította el azt az új elképzelést, hogy szerezzék meg az 3G2
