Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

den községe értesült az összeesküvésről, de mint a korabeli beszámolók rámutatnak, bár a lakosság elítélte, de a „tömeghangulat elég passzív volt vele kapcsolatban."

247 Nagyobb visszhangot váltott ki a kisgazdapárti főispán, Szenté László letartóztatása 1947 márciusában.

248 „Megállapítható, hogy a kisgazdapárt a megyében a kezdeti bomlás jeleit mutatja. Ezt a jelenséget még inkább elmélyítette Szenté László kisgazdapárti főispán letartóztatása. A Kisgazdapártban, illetve megyei központjában napokon keresztül teljes zűrzavar volt."

249 A letartóztatás még a baloldali pártok vezetőiben is elég nagy megdöbbenést váltott ki, hiszen néhány héttel a letartóztatás előtt az MKP megyei kádervezetője is azt írta Szentéről, hogy „Pártunkkal szemben megértő és barátságos magatartást tanúsít. Politikai és hivatali kérdésekben pártunk kívánságait eddig még teljesítette. Az FKGP baloldalához tartozik. Hibája, hogy ő és csoportja nem eléggé harcos és következetes és így a párt erős jobboldalával szemben nem tud eredményeket felmutatni."

250 A letartóztatás a Kisgazdapárton belüli ellentéteket is teljes egészében a felszínre dobta, amely különös élességgel a főispánjelölésnél mutatkozott meg.

25í A Kisgazdapárt reálisan gondolkodó vezetői Dulin Jenővel az élen Ferencz Péter 6 holdas kisparasztot — aki a párt baloldalához tartozott — jelölték a főispáni tisztségre. Ferencz Péter jelölésével egyébként a többi párt is egyetértett. Ugyanakkor a Kisgazdapárt jobboldali tagjai élükön Peer Viktor apátplébánossal —akit egyébként 1947. március 25-én iktattak be a szekszárdi templomban és igen nagy befolyása volt a megye katolikus köreire — egy jobboldali gazdát, Vesztergombi Józsefet szerették volna főispánnak jelölni.

252 Több hetes huzavona után azonban sikerült elérni, hogy a főispáni széket Ferencz Péter kapta meg.

253 A Kisgazdapártban levő ellentét és bomlás jelei más téren is megmutatkoztak 1947 tavaszán. Erre utal a Szabadság Párt zászlóbontása 1947 márciusában, az ellentéteket pedig jól érzékeltetik a fakultatív vallásoktatás körül kialakult nézeteltérések. A megye politikai közvéleménye igen élénken reagált a Szabadság Párt Tolna megyei zászlóbontására, amelyre 1947. március 30-án került sor Cikón, Lábady Nusser Antal volt kisgazdapárti képviselő vezetésével.

254 Az alakuló ülésen mintegy 120-an vettek részt. Cikó „Ki ne emlékeznék itt a megyében erre a névre, erre a helyiségre? A Volksbundnak ez volt a sasfészke. Itt indították útnak a svábságot hazája ellen. Az ellen a haza ellen, amely 300 évig fiaként kezelte őket... e szégyenteljes helyen Lábady Nusser képviselő úr a Sulyok-párt tagja zászlót bontott. Annak a pártnak a nevében, amely párt fő alapelve a munkásság leteperése..." — írja a Tolna megyei Világosság.

255 Áprilisban a megye több helységében, így Bonyhádon, Dunaszentgyörgyön alakult szervezete a pártnak. Szekszárdon, Dombóváron, Pakson, Tamásiban, Dunaföldváron, Simontornyán inkább csak „szimpátia van a Szabadság párt iránt" — állapítja meg egy korabeli jelentés —, amely legtöbbször abban mutatkozott meg, hogy az említett helységekből sokan előfizettek a Szabadság Párt lapjára, a „Holnap"-ra.

256 A párt nagy tömegbázisra nem tudott szert tenni, bár április és május folyamán igyekezett híveket toborozni. Lábadiék tevékenysége majd az 1947-es választások előtt élénkül meg újra. A Kisgazdapárt bomlására mutatnak azok a jelenségek is 1947 tavaszán, hogy többen kilépnek ebben az időszakban a pártból. Bonyhádon például „Bauer Mór apát plébános, Radácsi bankigazgató, Tűrje orvos az FKGP-ból át54