Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

lépett az NPP-be", a megye más helységében pedig anélkül, hogy más politikai pártba léptek volna, elhagyták a Kisgazdapárt sorait.

257 Az említett jelenségekkel egyidőben 1947 tavaszán a párton belüli jobboldal is élénkülést mutat. Szekszárdon például a tisztújítás során a vezetőségből sorra kibuktatták a baloldali tagokat. Ugyanez történt a dombóvári tisztújítás során is. A tamási járásban is olyan elemek lettek a hangadók, akik működésük során koalícióellenes magatartást tanúsítottak.

258 A kisgazdapárti jobboldal megélénkülését mutatja ebben az időben a fakutatív vallásoktatás körül kialakított álláspont hangoztatása az FKGP-gyűléseken. „Ezt a kérdést a szülőkre kell bízni, ezért törvényhozási úton megoldani nem lehet" — jelentette ki az egyik kisgazdapárti szónok a bátaszéki gyűlésen.

259 Ozorán egy nyilatkozatot köröztettek iskolás gyermekekkel házról házra járva a következő szöveggel: „Szabad elhatározásomból belépek az Actio Katholika Kulturális Szakosztályának keretében működő katolikus szülők vallásos szövetségébe. Ezzel kötelezettséget vállalok arra, hogy minden erőmmel szolgálni fogom a felekezeti oktatás kötelező hittantanítását és ezáltal a vallásos nevelés ügyét. Meggyőződésem ugyanis az, hogy vallásos nevelés nélkül család, társadalom és ország a pusztulás útjára lép." Ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások vezettek oda, hogy a fakultatív vallásoktatással kapcsolatban elég nagy ellenállás volt megyeszerte, amelyet a kisgazdapárti jobboldal igyekezett is kihasználni. Ügy véljük a megye baloldali erőinek hasznos lépése volt, hogy még akkor nyomban kifejtették álláspontjukat és a megyei sajtóban a lakosság tudomására hozták, hogy „A fakultatív vallásoktatás .. . nem jelenti a vallásoktatás eltörlését. Nem a vallásszabadság sérelme ez, hanem a vallásszabadság bevezetése... A különbség a múlttal szemben mindössze annyi, hogy a jövőben a vallástanulás nem lesz kötelező (kiemelés az eredetiben — I. L.), így csak azok fognak hittant tanulni, akik illetve szüleik kívánják."

260 A vallásos tömegek szempontjából ennek hangoztatása igen fontos volt. A kérdés különben le is került a megyei politikai élet porondjáról elég hamar, később majd a választások idején került ismét előtérbe. Az FKGP tömegbefolyása mindenesetre ennek felvetésével nem emelkedett. Az MKP az 1947. március 2-án megtartott II. megyei pártkonferencián vitatta meg a politikai helyzetet és szabta meg a kommunistáik teendőit. A pártkonferencia erőteljesebb lépéseket sürgetett a koalícióban levő reakció elleni harcban. Követelte, hogy a Kisgazdapárt tisztítsa meg sorait a jobboldali elemektől és működjék együtt a baloldali pártokkal, a népi demokratikus rend megszilárdításáért és a 3 éves terv sikeres végrehajtásáért. Ezen túlmenően a helyi viszonyok elemzése következtében jutott az MKP arra >az álláspontra, hogy „célunk az, hogy megszabadítsuk a Kisgazdapártot a Radó féle (a megyei jobboldal egyik vezéregyénisége — I. L.) szárnytól, másrészt a kisparasztok közeihozása a párthoz."

261 Az MKP igen nagy gondot fordított a bonyolult politikai viszonyok közepette is a gazdasági kérdésekre, s különösen a 3 éves terv népszerűsítésére. A megyei 3 éves terv kidolgozásának a kezdeményezésével a gazdasági feltételeket is igyekezett megteremteni a politikai kibontakozáshoz.

262 Emellett nem feledkeztek meg arról sem a párt vezetői, hogy a célhoz akkor lehet közelebb jutni, ha növelik a tömegbefolyásukat a parasztság körében, ezen a téren azonban nagy versenytárs akadt a másik munkáspártban. Az SZDP a párt XXXV. kongresszusa után Tolna megyében is megindította a felszabadulás utáni legnagyobb toborzó kampányát. A cél elsősorban az volt, hogy mindenáron emeljék a taglétszámot. „Ennek a tagtoborzásnak első 55