Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

kenységet fejtett ki a megye járásaiban. Sikerként kell elkönyvelnünk a malmok községesítésével kapcsolatos álláspont kialakításának terén elért eredményt is. „Ezzel kapcsolatosan megállapítható — írja a megyei titkár szeptemberi jelentésében —, hogy megyénk megértette pártunk álláspontját és gyakorlatilag elég jól keresztülvitték a Megyei Bizottság kiadott utasításait. Szekszárdon a módos parasztgazdák egyetértettek velünk ezen a téren. Ugyancsak ez állapítható meg Bátaszékről, Tolnáról és több helyről a megye területén. Sikerült elfogadtatni a megyei Nemzeti Bizottsággal egy olyan határozatot, amelynek értelmében a megyei NB felirattal él a kormányhoz, kérve a malmok községesítését."

225 Különösen az 1946. szeptemberi országos kongresszus után a megye újbirtokos parasztsága egyre fokozottabb érdeklődést tanúsított az újgazdák önálló egységes szervezete iránt s egymás után alakították meg az UFOSZ helyi szervezeteit. A helyi szervezetek megalakulása után 1947. január 12-én került sor Szekszárdon az UFOSZ Tolna megyei értekezletére, amelyen megválasztották az UFOSZ megyei vezetőit.

226 Az MKP mellett egyébként az NPP is jelentős szerepet játszott az UFOSZ életében a megyében. A szervezet térhódítására jellemző, hogy 1947. márciusra a megyében már 22 000 tagot számlált.

227 Az UFOSZ természetesen amellett, hogy az újgazdák érdekeit képviselte, sajátos összekötő kapcsot jelentett a parasztság és az MKP között is. Az UFOSZ létrehozását megelőzően a felszabadulás után a FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége) töltötte be elsősorban a parasztság érdekképviseletét, a földosztás során földhöz jutott volt földmunkásokat tömörítve soraiba. Emellett természetesen sok kisbirtokos paraszt is belépett ebbe a szervezetbe. Ez a szervezet az MKP parasztpolitikáját népszerűsítette elsősorban. A baloldali pártok közül 1946 végére az MKP-nak egyedül az NPP-vel sikerült többé-kevésbé zavartalan együttműködést kialakítani a megyében. Az MKP és az NPP együttműködésének a hatékonyságát azonban erősen befolyásolta az a körülmény, hogy az NPP befolyása csak igen lassú mértékben fejlődött ekkor a megyében. „Nagy baj, hogy más felsőbb irányítása és így nem egységes minden kérdésben a Parasztpárt szervezeteinek állásfoglalása — olvashatjuk az MKP megyei titkárának 1946 novemberi jelentésében. — Sokszor szűk egyéni érdekek szempontjából ítélnek meg kérdéseket, ami kihatással van a pártközi viszonyokra. Jellemző példa erre a bonyhádi NPP-szervezet, amely nagyrészben székely telepesekből áll és szűk soviniszta politikát folytat."

228 A megyében 1946 őszén hozzáfogott sorai rendezéséhez a Szociáldemokrata Párt is. Velenczei Sándor, az új megyei titkár megpróbálta erős tempóban felszámolni a meglevő hibákat. Tennivalója elég sok akadt, hiszen „elődje lustaságával és hanyagságával lezüllesztette a pártot" a megyében.

229 A két munkáspárt új megyei vezetősége 1946. október 19-én tartott közös vezetőségi összejövetelén a munkásegység jegyében határozta el az együttműködést a közös célok érdekében.

230 Az SZDP helyzetét jól mutatja az új megyei titkár első jelentése 1946 őszén. „A megyében egyetlen járási titkár volt beállítva, akin kívül még két járásban volt véglegesen titkári megbízással egy-egy személy, de ezek sem tudták, hogy mit kell elvégezniük, mert nem kaptak megfelelő irányítást ... A párt vezető funkcionáriusai, akik a közigazgatásban részt vettek a legminimálisabb kapcsolatot tartották a párttal... Minden nehézség ellenére sikerült szervezési szempontból elérni azt, hogy Szekszárdon ma már olyan pártszervezettel rendelkezünk, ahol ha kezdetlegesen is, de a szocialista mozgalom folyik."

231 A tamási járásba kiküldött új szociáldemokrata titkár azt 4* 51