Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5
hozni a népi demokrácia új, szilárdabb kormányzati alapját, egy új burzsoáziától mentes Függetlenségi Frontot és koalíciót, amely a munkásosztály vezetése alatt áll. Az események menete érlelte meg azt a helyzetet, hogy a kongresszus az eseményeket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy olyan feladatok várnak megoldásra, amelyek a szocializmus irányába mutatnak. A kongresszus határozata egyértelműen leszögezte: „Követeljük a termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzését, a demokratikus pártok államosítási programjának haladéktalan végrehajtását, a köz érdekeivel szembehelyezkedő, a tulajdonukban levő termelőeszközöket nem gazdaságosan használó nagytőkések üzemének állami igénybevételét, a kiskereskedelem és a kisipar támogatását.. . Követelünk erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a munkanélküliség leküzdésére, munkát minden dolgozó számára. Követeljük a szakszervezetek jogkörének a szakszervezeti alkotmányának törvénybeiktatását ... a földreform befejezését, telekkönyvezés 1947 júniusáig való végrehajtásával a parasztság hitelellátását... a nagymalmok államosítását... a közigazgatás demokratikus reformját... a közoktatás újjászervezését népi alapokon." 21 * Ugyancsak fontosnak tartjuk kiemelni a határozat zárómondatát: „Csak a népi demokrácia teszi lehetővé, hogy országunk a társadalmi fejlődés útján, polgárháború nélkül haladjon a szocializmushoz." 210 A kongresszus hitet tett a koalíció, a pártszövetségen alapuló kormányzás mellett, de követelte, hogy ebből a pártszövetségből el kell távolítani a burzsoázia képviselőit, a koalíció szorosabban való összefogásával meg kell szilárdítani a két munkáspárt egységét, a munkásosztály vezető szerepét. „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" — adta ki a jelszót az MKP. Ez már magában foglalta a koalíciós pártok megtisztításának, az exponált jobboldali személyeknek a pártokból való eltávolítását is. Állást foglalt a kongresszus a 3 éves újjáépítési terv mellett is. Az ár- és bérpolitikát, az adórendszer továbbfejlesztését és a tervgazdálkodás bevezetését szintén olyan eszközként fogta fel, amelyek a népi demokratikus állam kezében alkalmasak a tulajdonviszonyok fokozatos átalakítására. Külön, részletesen foglalkozott a kongresszus a párt agrárpolitikájának továbbfejlesztésével. „A földreform során ki nem elégített igényjogosultak, a lakosságcsere-egyezmény kapcsán hazatérő magyar földművesek elhelyezésére a telepítés folytatását és tervszerű megszervezését: hathatós állami segítséget a parasztságnak a mezőgazdaság átállításában minőségi termelésre .. . jómódú, művelt parasztságot, virágzó mezőgazdaságot!" — emellé ki a kongresszus határozata. 220 Az MKP e követelés megvalósítása révén a szegényparaszti bázisának kiszélesítését, megszilárdítását, a középparasztság megnyerését, a falusi szövetkezeti mozgalom kifejlesztését, a reakcióval szövetkezett gazdagparasztok elszigetelését és hatalomból való kiszorítását kívánta elérni. Mindezek megvalósításának legalapvetőbb feltételeként a kongresszus megjelölte a párt ereje és tömegbefolyása növelésének útját és eszközeit is. A határozat külön felhívja a figyelmet arra, hogy a párt „szervezeti fejlődése és tömegbefolyása az ország többi területéhez képest elmaradt, főként a Dunántúlon és a vidék legfontosabb városaiban. A feladat: még erősebbé tenni a párt szervezeteit és befolyását .. . elősegíteni pártszervezeteink gyors ütemű megerősödését." 221 A kongresszus jelszavai és követelései a szocialista forradalom győzelmes megvívásának nemcsak a célját jelölték meg, hanem az ahhoz vezető utat is. A polgári demokratikus feladatok további erőteljes megoldása mellett itt már a 4 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 49
