Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5
szocialista forradalom feladatai közvetlenül előtérbe kerülnek. A forradalom viszonylag békés körülmények között történő fejlődése Magyarországon lehetővé tette, hogy olyan rétegeket is maga mellé állítson — középparasztság, városi és falusi kispolgárság stb. —, amelyek szintén segítették a szocialista forradalom véghezvitelét. A cél megvalósítását lehetővé tették a szocializmusért folytatott küzdelem új külső és belső feltételei: a Szovjetunió megnövekedett ereje, tekintélye és támogatása s a magyar munkásosztály vezető részvétele a hatalomban. Az új viszonyok ugyanakkor meg is követelték a békés és fokozatos utat: csak így lehetett biztosítani a Függetlenségi Front további erősödését, a gazdasági újjáépítés eredményes befejezését. A III. kongresszus jobb politikai előkészítését szolgáló kongresszusi verseny nehéz helyzetben találta a megye kommunistáit. ,,A kongresszus előkészítésére megtettük a szükséges lépéseket. Az egész megyében folynak a taggyűlések a kongresszusi küldöttek megválasztására. Megyénk a kongresszusi versenyben — írja az MKP megyei titkára — csak helyzetéhez mérten vehet részt. Ahhoz, hogy más megyét kihívhassunk gyengék vagyunk... irtózatos nehéz helyzetünkben 2 tagú megyebizottsággal versenyezni képtelenség." 222 Így a versenyben a járások egymást hívták ki, amelynek eredményeként például Dombóváron 30%-kal növekedett a párttagság létszáma. A simontornyai járásban 10%-kal, valamint mindenütt megszervezték a rendőrségi frakciót. A verseny eredményeként a megye kommunistái elérték, hogy 1946 végén az MKP taglétszáma 10 601 főre emelkedett. 223 Az MKP Központi Szervezési Osztálya helyesen ismerte fel, hogy a pártéletet Tolna megyében csak úgy lehet fellendíteni, ha a megyei bizottságot átszervezi és megerősíti. A III. kongresszus után, ennek a felismerésnek az eredményeként Leiter Ernő személyében új megyei titkár került a párt élére és a megyei bizottságot is új tagokkal egészítették ki. A III. kongresszus határozatait a megye kommunistái taggyűléseken és pártnapokon vitatták meg. A stabilizáció megvalósítása, valamint a párt szervezeti erejéneik és politikai befolyásának a növekedése jó alapot teremtettek a kongresszus célkitűzéseinek a valóraváltásához. Ez persze nem jelentette távolról sem azt, hogy problémák akár gazdasági, akár politikai téren egyszer s mindenkorra megoldódtak volna. „A B-listán és a stabilizáción túl vagyunk — állapította meg Bihari Ottó 1946 decemberében az MKP megyei választmányi ülésén — azonban a stabilizáció kérdése égetőbb mint augusztus 1-én volt. Minden elvtársunk kötelessége, hogy az adózást elősegítse, leglényegesebbek a búzaföldadók és a közmunkaváltság." 22 ' 1 A nagy aszály következtében a falusi lakosság helyzete nehéz maradt. Az aszály hatását más problémák is tetézték. A dolgozó parasztság tömegei súlyosnak találták — meg kell mondanunk joggal — a beszolgáltatási és adózási kötelezettséget, különösen azok után, hogy a szélesre nyílt agrárolló miatt az iparcikkek árai szinte elérhetetlenül magasak voltak. A parasztságon belül is a legnehezebb helyzetbe az új gazdák kerültek, anyagi körülményeik miatt jóformán semmiféle kilátásuk nem volt arra, hogy meg tudják vásárolni a legszükségesebb mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, igavonó és tenyészállataikat. Az MKP az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása érdekében kifejtett erőfeszítéseivel egyidejűleg támogatta a munkásoknak és a dolgozó parasztságnak az életkörülményeik megjavítására irányuló jogos követeléseit. A Kommunista Párt a parasztság felvilágosítása és megnyerése érdekében fokozódó tevé50
