Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

számíthatatlanok lesznek a nemzet jövőjére nézve."

21

'

4 A lap egy későbbi száma már az érdekvédelem kérdését összekapcsolja a Parasztszövetség ügyével és „a Parasztszövetségnek a szakszervezetekkel egyenlő jogú elismerését és működésének biztosítását kívánja. A paraszti érdekvédelem a parasztság kezében kell, hogy legyen."

215 Ennek követelése — attól függetlenül, hogy a paraszti érdekképviselet valóban megoldatlan volt — pedig már azt jelentette, hogy a megye parasztsága is az FKGP jobboldala által óhajtott célokat képviselje. Ebben az időszakban a Kisgazdapárt fokozta is megyeszerte a Parasztszövetség szervezését, de nagy sikereket nem ért el.

21G A Kisgazdapárt azonban tömegeit továbbra is meg tudta őrizni, sőt a telepítések alatt részben — néhány helyen — ki is szélesítette bázisát. A megyében a pártok közötti együttműködés a fentiek következtében, — de az országos helyzet következményeiként is — romlott. Melyek voltak a helyzet jellemzői országos viszonylatban? A baloldal a Baloldali Blokk követeléseinek megvalósításával, a gazdasági stabilizáció terén, a munkásegység megerősítésében eredményeket ért el. A jobboldal viszont még nagy tömegeket tartott befolyása alatt, megőrizte nagyobbrészt államhatalmi és egyéb pozícióit is. Nacionalista, klerikális agitációval, szervezkedésekkel továbbá parlamenti és közigazgatási tevékenységével igyekezett nyugtalanságot szítani és egy válságos belpolitikai helyzetet előkészíteni. „A belpolitikai élet feszültsége napról-napra sürgetőbben követeli — olvashatjuk a megye baloldali vezetés alatt levő sajtóorgánumában 1946 szeptember végén — hogy a koalíció poharába tiszta vizet töltsünk... A Kisgazdapárt jóhiszemű tömegeinek fogalmuk sincs arról, amit egyes urak a demokrácia köpönyegében véghezvisznek. A nemzetgyűlésen az utóbbi hetekben egyre nyíltabban megnyilvánul a Kisgazdapárt jobboldalának az a szándéka, hogy a munkáspártokat szétválassza egymástól... Hogy ez mennyire nem sikerül, azt megmutatják majd az események. Mi a magunk részéről mindenesetre leszögezzük: a koalíció előfeltétele, hogy a benne részt vevő pártok valóban a demokrácia pártjai legyenek."

217 A belpolitikai helyzet alakulását természetesen a nemzetközi helyzet is befolyásolja. A békeszerződésről szóló párizsi tárgyalások és Európa országaiban jelentős baloldali erők fellépése átmenetileg visszavonulásra késztette a szovjet- és kommunistaellenes erőket. Ezért 1946 nyarán a nemzetközi politikában bizonyos erőegyensúlyállapot következett be. Az adott nemzetközi és belpolitikai körülmények között ült össze a Magyar Kommunista Párt nagy jelentőségű III. kongresszusa, hogy állást foglaljon a következő fontos kérdésekben: A párt fenn kívánja-e tartani az eddigi pártszövetséget, támogatja-e a békeszerződés után is az antifasiszta nemzetközi koalíció irányvonalát és végül, hogy mit kíván az MKP tenni a magyar társadalom fejlődése érdekében. 4. Az MKP III. kongresszusának jelentősége. A jobboldali erők elszigeteléséért folytatott küzdelem Tolna megyében 1946 végén és 1947 tavaszán A Magyar Kommunista Párt 1946. szeptember 28. és október 1. között ülésező III. kongresszusa a népi demokratikus rend kiteljesedését tűzte ki célul. A kongresszus felmérte az addig megtett utat és kijelölte a további feladatokat. A kongresszus fő jelszava, amelyben az MKP további feladatait összefoglalta: ,,Nem a nagytőkének, a népnek építjük az országot!" Ez politikai téren azt jelentette, hogy el kell érni a burzsoázia kiszorítását a hatalomból, s ezzel létre48