Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

megjelölte a forint bevezetésének időpontját. A konkrét ígéret — 1946. augusztus 1., a jó pénz bevezetése — erőt adott a legnehezebb hetek átvészeléséhez. 1946. augusztus elseje, a jó forint megteremtése még nem jelentette az infláció végleges felszámolását, hanem megteremtette az alapját annak. A tényleges és meglevő nehézségek sem a gazdasági, sem a politikai életben nem egyszersmind oldódtak meg. A Baloldali Blokk megalakulása és márciusi követeléseinek az elfogadtatása a Kisgazdapárt vezetőségével, kétségtelenül hatalmas sikert jelentett a baloldal szempontjából. Nemcsak sikerült megállítani a jobboldali támadást és egy időre leszerelni az FKGP „arányosítási" igényeit és kísérleteit az államhatalomban és a közigazgatásban, hanem a demokratikus vívmányok megvédésén túl is megerősödött a baloldal helyzete, és pozíciói tovább gyarapodtak. A B-listázással, ha nehezen és sok problémával is, de a közigazgatási reakció egy részét sikerült eltávolítani. A földreform vívmányait a régi tulajdonosok és azok pártfogói minden próbálkozásuk ellenére sem tudták kétségessé tenni. A Kisgazdapárt kénytelen volt tudomásul venni, hogy a földreformrendeletet túllépő földigényeket és osztásokat nem lehet már visszacsinálni. A nemzetgyűlés 1946 májusában elfogadott törvénye — 1946. IX. te. — végérvényesen eldöntötte, hogy a kiosztott földek valóban az újbirtokosok tulajdonába kerülnek. A bányák államosítása — a törvényjavaslatot a parlament ugyancsak 1946 májusában tárgyalta —, pedig már nemcsak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik programpontjának megvalósítását, hanem a nagytőke visszaszorításának és felszámolásának döntő lépését is jelentette. A baloldali sikerek ellenére — mint ahogy arra már utaltunk — a belpolitikai helyzet azonban elég labilis maradt. A stabilizáció megteremtéséért vívott harcot sok esetben a megyében akadályozta a Kisgazdapárt helyi politikája is. „A forint megjelenése után dr. Klein Antal kisgyűlésen szónokolt a forint ellen — írja az MKP paksi szervezetének egyik vezetője visszaemlékezésében —, mondván, hogy minden papírpénz annyit ér amennyi aranyfedezet van mögötte, már pedig a forint mögött ugyanannyi van mint volt a bili- és null pengő mögött, azaz semmi. Nem kis mértékben ennek a hangulatkeltésnek volt az eredménye, hogy a forint megjelenése után a parasztság körében teljes volt a bizalmatlanság az új pénzzel szemben."

213 A parasztság körében más problémák is okoztak bizonytalanságot, amelyhez a Kisgazdapárt ugyancsak sok ,,segítséget" nyújtott. A Kisgazdapárt megyei vezetői 1946 augusztusában felvetették az egységes paraszti érdekképviselet kérdését, amely szoros összefüggésben volt azzal a kisgazdapárti törekvéssel, hogy a parasztegységet kisgazda vezetés alatt kell megvalósítani a Parasztszövetség keretében. A Tolnamegyei Hírlap 1946. augusztus 28-i számában „Mezőgazdasági érdekképviselet" címmel vezércikket közölt. Ebben felhívja a megye kisgazda tömegeit arra, hogy ,,a demokratikus nemzetgyűlés koalíciós kormányának az egyik legsürgősebb feladatául kellett volna tekinteni a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény tető alá hozását". A cikk a továbbiakban elemzi a kérdés elodázásának okait, utalva arra, hogy sem a pártok politikai bizottságában, sem a minisztertanácsban nem tudtak megegyezni ebben a kérdésben. A gazdasági helyzet bírálata után a cikk szerzője kifejti azt a véleményét, hogy az árpolitika sem jó, mert olyan mint egy torzszülött. Ezért felhívja az illetékesek figyelmét, hogy a törvényjavaslatot minél előbb tárgyalják meg, mert ha ez nem következik be, a parasztság tönkremegy, és ,,ha azok kiejtik a kezükből a szerszámot és dolgozni nem tudnak, következményei ki47