Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

féle „iblanyos" ezüsttel átitatott papírlap módszert, a collodium és az albumin használatát a fényérzékeny papirosok előállításánál, a Pouncy és Poitevin által használt tusporos módszert, majd a Swan által alkalmazott kaliumbichromatos eljárást. Azonban nemcsak az egyes fényképek készítésmódját ismertette, hanem felismerve a fotográfiának a nyomdatechnikában leendő fontos szerepét, ismerteti a bécsi Pretsch gelatinchromatos eljárását a nyomdatechnikában, valamint a müncheni Albert üveglapos sokszorosítási eljárását. Rozsnyay ebben az előadásban nemcsak mint amatőr fotográfus mutatkozott be, de az eljárások pontos ismertetése, valamint az anyagok felhasználásának receptszerű közlése arra enged következtetni, hogy a gyakorlatban maga is kipróbálta, illetve alkalmazta is az akkor még új eljárások jó részét. Hogy maga is „fényképészeti műtermet" tartott fenn Zombán, erre nézve sikerült bizonyítékot találni a család által átengedett, egyik sógornőjét és férjét ábrázoló korabeli fényképen. A XV-ik vándorgyűlésen 1871-ben Aradon ismét megtaláljuk Rozsnyay nevét nemcsak a résztvevők, hanem az előadók között is. Előadásának címe: „A robbanó és öldöklő szerekről" — bizonyítja érdeklődését a kémiai technológiának a gyógyítástól igen távoleső területei iránt is. A zárógyűlésen elhangzott és inkább népszerűsítő előadásban a lőportól kezdve ismerteti a különböző — akkor ismert robbanó anyagokat. így a gyutacsgyártásnál alkalmazott „durrsavas higany"-t, azután az ammóniás arany- és ezüstoxydot; felhívja ez utóbbinál a figyelmet a fotótechnikában is használatos ezüstoxyd robbanékony voltára. Tárgyalja a Schőnbein által felfedezett

53 lőgyapotot, ennek hadászati alkalmazását, illetve ennek a haditechnika céljaira való alkalmatlanságát. Részletesen tárgyalja a Nobel A. által felfedezett nitroglycerin, illetve a később kidolgozott ,,Dynamit" készítését és széles körű felhasználását. Megtárgyalja a szénkénegben oldott foszfor alkalmazását és szinte megjósolja a II. világháborúban használt „gyújtóbombák" alkalmazásának lehetőségét Ugyancsak részletesen ismerteti — az akkor még újdonságnak számító — „torpedó" szerkezetét, illetve a célba ütődés folytán robbanó — gyújtófej szerkezetét és működését. Végül mint harci eszközt, a kakodyloxydot említi fel, amely nemcsak rendkívül kellemetlen szagával kelt riadalmat, hanem arzén-tartalmával, sőt cyanhydrogénnel kombinálva halálosan mérgező is. 1872-ben Herkulesfürdőn tartott XVI-ik vándorgyűlésen ismét „népszerű" előadást tart Rozsnyay. „Babona a természettudományokban" című előadása első részében a babonás szokások: „péntek szerencsétlen nap", vagy a „13-as szerencsétlen szám" magyarázatát igyekszik adni, míg a második felében egyes hiedelmek természettudományos alapon történő magyarázatával igyekszik e tévedéseket eloszlatni. így részletesen tárgyalja az oroszlán rendkívüli erejéről szállongó hiedelmeket, valamint a teve rendkívüli szomjúságtűrésének adja magyarázatát. Érdekes saját élményét mondja el az ún. bolygótűz-jelenség magyarázatával kapcsolatban. 1873-ban — a kitört kolerajárvány miatt — nem tartottak vándorgyűlést, 1874-ben azután Győrben gyűltek össze a tagok, de a járványtól való félelem miatt, erősen megfogyatkozott számban. Rozsnyay itt a „Hús-kivonatokról" tartott előadást, illetve ismertetést, melyben kihangsúlyozza, hogy a kivonat bármily kellemes ízű is, nem teljes értékű táplálék, s véleménye szerint csak ételízesítésre alkalmas. Az ismertetés teljes szövege nem jelent meg a gyűlés „Munkálatai"-ban. 404