Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385
vidékek néposztályának gyógykezelésére és főleg íztelen formában a gyermekekre való tekintettel — előállítsa. Rozsnyay kísérletei során rájött, hogy a kinin — bizonyos körülmények (napfény, vagy hő hatására) amorf, sárga színű anyaggá alakul át, amelyet azonosnak talált a chiningyárak 49 által olcsóbb áron és Chinoidin néven forgalomba hozott és a gyárak által a chinin előállításakor visszamaradt anyalúgból előállított anyaggal. Miután ez is adja a chinin reactióit, Rozsnyay a Chinoidin-ből előállított amorf chinin-nek csersavas vegyületével végezte lázcsillapító kísérleteit. Tanulmányában részletesen ismerteti a készítésmódot is. Eszerint kezdetben a csersavas chinin porát kávéfőzettel ízesített cukorporral gyúrta masszává, s ebből alakított lepénykéket (pastilla) adta ki használatra. Mivel azonban az így nyert pastillák állás közben megkeményedve bevételkor nehezen oldódtak, a későbbiekben áttért a csokoládés maszszára, s az ilyen pastillák jobban oldódtak, s csokoládétartalmuk következtében a betegek tetszését is megnyerték. Rozsnyay e több évi munkájáról tanúskodó tanulmánya alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a kérdéssel nem a kiírt pályázat ismeretében kezdett foglalkozni, hanem már bevégzett munkájának eredményével lépett a vándorgyűlés nyilvánossága elé. Hogy a pályázatra benyújtott készítményeivel mégsem érte el a kellő sikert, annak két magyarázata lehet. A bizottság orvosprofesszor tagja, Bókay János gyermekgyógyász nem nyilatkozott a készítmény hatásosságáról, feltevésünk szerint azért, mert nem kapta meg idejében kipróbálásra az anyagot, s így nem lévén elég gyógyult eset rendelkezésére, inkább nem nyilatkozott a készítmény mellett. A bizottság vegyész tagjai 50 nem találták a készítményt, illetve a cukorkákat megfelelőknek, miután bennük a kinint kémiailag kimutatni — az akkor ismeretes módszerekkel — nem lehetett. Száz év távlatában azonban nyugodtan állítható, hogy a chinin kimutatása nem azért nem sikerült, mintha Rozsnyay nem tette volna bele a készítményekbe, hanem azért, mert a készítmények cukor-, csokoládé- és nem utolsó sorban a csersav-tartalma állított akadályokat a vizsgálók elé. Ezeket az akadályokat csak századunk második harmadában meginduló gyógyszerkülönlegességi (specialitás) vizsgálatokkal kapcsolatban sikerült Schulek Elemér professzornak és munkatársainak legyőzni. A Fiúméban 1869-ben megtartott XlV-ik vándorgyűlés azután meghozta Rozsnyay számára az elismerést. A készítményeket és a pályamunkát már előzőleg benyújtotta a Pesten működő állandó választmányhoz, mert a választmány a fiumei vándorgyűlésen már azt jelenti, hogy a Koczianovich—Szurmákféle pályázatra beérkezett 2 (kettő) pályamunka közül a kiküldött bizottság 51 Rozsnyay Mátyás zombai gyógyszerész „Csak szemnek és szájnak egyformán ízletes kiállítás győzheti le a beteg undorát, a gyógyszer iránt" jeligéjű pályamunkáját fogadta el. A végy vizsgálatra vonatkozó és korábban említett feltevésünket illetően aligha történt változás, ellenben feltehető, hogy az orvosprofesszorok kedvező véleménye hozta meg az elismerést Rozsnyaynak, valamint azt a kitüntetést is, hogy készítménye „Chininum tannicum insipidum Rozsnyay" néven az első Magyar Gyógyszerkönyv 1833-ban megjelent pótlásában (Addendum) hivatalossá lett és e minőségben a II., III., IV., V. Gyógyszerkönyvben is szerepelt. A fiumei vándorgyűlésen Rozsnyay a ^Fényképészet legújabb haladásáról" címen tartott előadást. Kimerítő részletességgel ismerteti a Daguerre m által használt eljárás óta alkalmazott újabb fényképrögzítő eljárásokat, így a Talbot2fi + 403
