Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

79. Vendel 1., i. m. 39., 41. és 46. (Mérey a maga számára 1694—1696 között egy 4—4 szobából és konyhából álló emeletes hajlékot építtetett az apátsági épületek romjai felett.) 80. Brüstle, Recensio Cleri Q.-Eclis IV. 319. — Fájth L., i. m. (6. sz.) 1. — Vendel I., i. m. 45—48. 81. A helyszínrajz a Megyei Levéltárban található Szekszárdon. Készítője Johannes Krammer. (E helyen köszönöm meg a Levéltár munkatársainak kutatásaimhoz nyújtott segítségét, a közölt szekszárdi tervek fényképezését és nagyítását pedig külön Bakó Jenőnek.) 82. Fájth L., i. m. (6. sz.) — História parochiae 7—8. (Az apát 6000 Ft-ot, a község pedig igás- és kézi napszámot adott az új plébánia építéséhez.) — Vendel I., i. m. 51—55. 83. Fájth L., i. m. (6. sz.) — Fraknói V., i. m. 54—55. — Pauler, A budapesti magy. kir. tudományegy. tört. 313—314., 512. és 530. — Sörös P., i. m. 68—69. — Vendel L, i. m. 56. 84. Kozák K., A szekszárdi bencés apátság feltárása. II. Szekszárd, 1973. — Méry É., Sírbolt a XVII. vagy XVIII. századból. Népújság (Tolna megye) XIX. évf. 111. sz. 1969. május 17. 85. Jelen munkával párhuzamosan folyik a hat éven át végzett régészeti feltárás anyagának feldolgozása. így e helyen most csak előzetes tájékoztatásként utalunk a kutatásra. E mellett, a már meglévő eredményeket, anélkül, hogy arra részletesebben kitérnénk, beépítjük munkánkba. 86 Az OL-ben található egy levél, amely a szemtanúk hitelességével írja le a templom akkori állapotát (F. Stud. 1793 — 146 — 14.). „Tekintetes Királyi Administrátio! Városunkban lévő Apáturi templomunk a régisége miat, és a sok esőzések miat annyira megromladozott, és erőtlenedéit, hogy annak meg fogyatkozása miat Népségünk és Köz Polgár Társaink Isteni Tisztességre tartandó engesztelő áldozatokk el mulasztásában nagy ínséget szenvednek, mivel annak leromlásaiul tartván, többnyire a Templom kerittéséban kéntelenítettünk ájtatosságunkat végben vinni, mely ínségünket a T. Nemes Vármegye tapasztalván; kértük, hogy erántunk való közben vetését tenné, és említett Templomunknak romlásra fordult állapottyát a Feölséges Consiliumnak repraesentálna, melyre a múlt Pralie Gyűlése alkalmatosságával meg is tevén Templomunk eránt való Relatióját. Melyre való nézve alázatosan könyörgünk a T. K. Administrátiónál Méltasson mint Kegyes Uraságunk, S. Apáturi Templomunkk Patrónusa ezen esetben ínségünket Kegyes reflexióban venni, és kérésünkre Kegyes resolutiot botsájtani Alázatos Szegény Szolgái és adozo lakosai Bors László Város Birája Eskütt etc, és az Köz Nép" 87. OL. Helytt. D. 8. 159. (Vendel István többször idézett művében közölte a két rajzot, amely szerinte Trautsohn apát templomát ábrázolja. Török László (i. m. 112.) a következőket fűzte az általa is leközölt rajzokhoz: „...Legbiztosabb adatunk egy, a XVIII. század elejéről, minden valószínűség szerint 1726-ból származó felmérés...".) Az eredeti tervek megvizsgálása, s azoknak a templom bővítését előirányzó, de régi részleteket is meghagyó tervekkel való összehasonlítása után az itt tárgyalt felmérés, rajzok készítését 1793-ra határozhatjuk meg. 88. Ezt az előcsarnokot az 1783-ban készült alaprajz (25. kép) nem ábrázolja. Ennek alapján építését 1783—1792 között kereshetnénk. Valószínűbbnek látszik azonban 381