Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

az, hogy ez az előcsarnok fel sem épült, hanem azt csak a templom tatarozását előirányzó terv, mint a szükséges, legkisebb mértékű bővítést tartalmazza. Ez viszont azt jelenti, hogy ez a terv is a régi templommal kapcsolatban felvetődött panaszok és a végrehajtott vizsgálat után készült, mint legkisebb költséggel végrehajtható helyreállítás, a Königl. Hung. Landes Bau Direction-ban, egy másik, jelentős bővítést előirányzó tervvel (30. kép) együtt. 89. OL. Helytt. D. 8. 159. 3—4. (Egy csomóban a 87. sz. jegyzetben tárgyalt tervvel.) 90. E hasonlóságok is megerősítik a 88. sz. jegyzetben már felvetett lehetőséget. A két terv egy helyen, a K. H. Landes Bau Direction-ban készült, ezt az utóbbinál a felirat bizonyítja, egymást követően, 1793-ban. 91. Szekszárd, Megyei Levéltár. (Külön kezelt anyag.) 92. Vendel I., i. m. 90—91. [Az előző jegyzetben említett levélben (áprilisban) már felvetődött a tűzveszély gondolata, amely aztán öt hónap múlva be is következett.] 93. Szekszárd, Megyei Levéltár. (Külön kezelt anyag.) 94. Az átköltözéssel járó nehézségek miatt először csak a belső elrendezést és a külső tatarozást végezték el, hogy az épület megfeleljen a megyeháza céljaira. 95. Szekszárd, Megyei Levéltár. 96. A kérdést falkutatással lehetne pontosan eldönteni. 97. E megjegyzés szerint a pince A-tól P-ig terjed. P jelzés azonban a felmérésen nincs, csak B. Valószínűleg elírás történt, s a pince B-ig, a déli, középső szárny keleti végéig terjedt. 98. Ebben az épületrészben esetleg még középkori részletek is rejtőzhettek az 1783-as építkezés idején. 99. Az épület rossz állapota egyrészt abból adódhatott, hogy régisége (Mérey?) miatt nem fordítottak arra annyi gondot, mint a később, Trautsohn idejében épített újabb szárnyra, másrészt, abban talán középkori részletek is voltak. 100. Amint majd a későbbiek során világosan kiderül, a megyeháza bővítései során a régi épületek falainak nagyrészét meghagyták, így azok egy kutatás keretében előkerülhetnek. 101. Megyei Levéltár, Szekszárd. (Külön kezelt anyag.) 102. Ez is egy olyan árkádos folyosó lehetett, mint amilyent az északi szárnynál építettek valamivel később. 103. Zádor A., Pollack Mihály tolnamegyei építkezései. Művt. Tanulmányok. Budapest, 1954. 189. 104. Az árkádos folyosó pilléreinek alapozása a feltáráskor előkerült az udvart északról határoló falban. 105. Megyei Levéltár, Szekszárd. (Színezett tusrajz. Ezen a rajzon is jelzik még a szárazkutat az udvar északi részében, amely először az 1805-ben készült rajzon [37. kép] jelent meg). 106. Kovách A., Tolna vármegye székhelyének és székházának története. A Tolna vármegyei Közművelődési Egyesület Évkönyve az 1913. évről, Szekszárd, 1914. 67—68. — Zádor A., i. m. 190. 107. Megyei Levéltár, Szekszárd. 1827. 1618. sz. Lajstr. 3:99. — Zádor A., i. m. 191. 108. Zádor A., i. m. 191—192. és 204—206. 109. Kozák K., i. m. (Pécs, 1972. és Dunaújváros, 1973.). 110. Kovách A., i. m. 71. — Zádor A., i. m. 193. 111. A rajzok felirata: „Zusamengestelt und Gezeihnet: Johann Winkler k:k. Wegmeister" 382